Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt

SÁTORALJAÚJHELY EGYHÁZAI A REFORMÁCIÓ ELŐTT 395 A Szent István király titulus a magyar vilhelmita kolostorok között, de az egész későbbi magyar ágostonos rendtartományban szintén egyedülálló volt.

11

6 A plébániatemplom és az ágostonos kolostor védőszentjeinek kiválasztása egységes gondolat köré fűzhető. A magyar királyszentek közül apát és fiát, Szent Istvánt és Szent Imrét tették meg az újonnan alapított királyi város patrónusainak. Az ágostonos kolostor védőszentje esetében pedig nem egyszerűen a dinasztia szent ősei előtt akartak tisztelegni, hanem a városjogot adományozó István herceg védőszentjének emlékét is megörökítették. A pálos kolostor második védőszentje, a szeplőtelen Szűz kiválasztása a 15. század Mária-tiszteletében keresendő. Mária régóta tisztelt szeplőtelen fogantatása ebben az évszázadban vált a nyugati egyházban általánosan elfogadottá."

7 Sátoraljaújhelyen a kora újkorban négy éves vásárt, azaz sokadalmat tartottak. A négy sokadalom első említése 1570-ből származik. Mivel az előző évtizedek királyi könyveiben nem találunk újhelyi vásáradományt, és egy Újhely nagyságú mezővárosban a négy éves vásár a középkor végén teljesen normálisnak mondható, ezért nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy mind a négy vásár középkori eredetű."

8 E sokadalmakból csak egyet tartottak változó ünnepen, a virágvasárnapit. A másik három alkalomból kettőt egyértelműen az újhelyi templomok ünnepéhez kötöttek, az Imre-napit a plébániáéhoz, az Egyed-napit pedig a pálosokéhoz. A sarlós Boldogasszonykor rendezett vásárt nem tudjuk biztosan egyik templom ünnepével sem azonosítani, talán nem is ez vezérelte az újhelyieket, amikor vásáradományért folyamodtak, de lehet, hogy István király napja mellett ezt a Mária-ünnepet tartották az ágostonos kolostor másik ünnepének. dk Egy plébánia több pappal, egy remete- és egy koldulórendi férfikolostor, mindhárom mögött elégséges anyagi erőforrások, ezek az intézmények gondoskodtak a középkor végi Sátoraljaújhely város vallásos életéről. Újhelyen nem volt apácakolostor, ebben azonban nem volt semmi rendkívüli, a magyar egyház egyik sajátossága az apácakolostorok csekély száma. A lelki gondozás valószínűleg nagyobbrészt a plébánia papságára hárult. A pálos kolostor éppúgy beilleszkedett a város vallásos életébe, mint ahogy az ágostonos, a rá hagyott jószágok nagy számából arra következtethetünk, hogy a polgárság számára éppoly kedvelt lehetett, mint egy koldulórendi közösség. Mindhárom intézmény működésének anyagi feltételeit az alapítás korából származó jószágok, ezen kívül a plébánia esetében a tizednegyed biztosították, a későbbi gyarapodás zálogai azonban elsősorban az utóbb szerzett szőlők voltak. Ezek tették lehetővé a plébániai papság számának növelését és a kolostorok fejlődését. 1X6 F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Bp. 2000.; Romhányi: Ágostonrendi remeték 2005. 99. 117 1439-ben a bázeli zsinat elfogadta a szeplőtelen fogantatás tanát és ünnepét, napját IV. Sixtus pápa 1477-ben felvette a római liturgia ünnepei közé. Walter Delhis: Geschichte der Marienverehrung. München-Basel 1963. 192.; Donna Sivey Ellington: From sacred body to angelic soul. Understanding Mary in late medieval and early modern Europe. 2001. 54. 118 1570: „in quatuor nundinis" - U et C 95-22.; 1760: „Die festivitatis 1" sunt ante dominicam Palmarum, 2. in festo visitationis B.V. Mariae 3. profesto Aegidii4. profesto Emerici"- U et C 214-14. A helyi ünnepekhez kötött sokadalmakra lásd Weisz Boglárka: Vásárok a középkorban. Századok 144. (2010) 1408.