Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Építészet - KOMJÁTHY ATTILA: Szabolcs (Gondolatok a Szűz Mária monostor helyreállításáról)

SZABOLCS 39 A valamikori 3 hajós, román kori katolikus templom lényegében megtartotta eredeti hajójának és szentélyének körítő falazatát, egészen napjainkig. Többször átalakítva várta a helyreállítást. Az építészeti cél lényegében az volt, hogy a történeti állapotnak legmegfelelőbb, arra legjobban utaló megoldást találjunk. A helyreállítás során arra törekedtünk, hogy a többszöri átalakítás „értéktelen" elemeitől megszabadítsuk az emléket, de ne purifikáljunk. így a barokk kori átalakítást megtartottuk, hiszen ebben bújt meg a déli, középkori ablaksor. A homogén, természetes kőpadozatban bemutattuk a 3-3 főhajót határoló pillérsort, megnyitottuk a déli kaput, és jeleztük - mélyítésekkel - az elbontott sekrestye ajtaját. Az elbontott sekrestyét a terepben ábrázoltuk. (1-3. kép) A befejezetlenség hatását kelti a körítő falaknál a valamikori 3 hajósságot is jelző új fedélszék. Az államalapításhoz szorosan kötődő, korábban hatalmas templom érzékeltette azt, hogy a hit változása, a katolicizmus felvétele eget-földet összezárt. A helyreállított templom tömegében mutatja ezt, mind a külső képével, mind a belső terével, „csillagos" egével. A mennyezeten a pillérkiosztáshoz igazodó fénynyalábokat helyeztünk el, mintegy pótolva az elveszett pillérsorokat. Az összhatást két-három szín, anyag használatával értük el. A fehér, erőt sugárzó, vakolt kőfalak, az egységes, magas, kissé meghúzott tető, a természetes kő, mint padlóburkolat mind a helyreállítás jellemző eleme. A vaskos, befejezetlen körítő fal szövete felett lebeg a tető, és a hitelesség mellett korunk esztétikája szintén visszaköszön. Külön ki kell emelni Mezei Gábor belsőépítész, az idővel és a helyreállítás céljaival azonosuló berendezését. A helyreállítás során a környezetet egyszerű eszközökkel rendeztük, itt helyeztük el az új, faszerkezetű haranglábat is. (4-7. kép) A műemlékvédelemben - ma divatos szóval: az örökségvédelemben - dolgozni egyben azt is jelentette, hogy egy időutazásban vehettünk részt. Jártam a XI. századi köveken, a XI. századi térben. Felmerült bennem a kérdés, hogy hogyan élhettek itt eleink, hogyan dolgoztak, katonáskodtak, öltözködtek, milyen volt egy család, mit ettek, kik építettek, milyen volt a viszonyuk az akkori államszervezethez és hitvilághoz, hogyan élték át azt, hogy ez egyben a „nyugati", 1. kép Az alaprajz (Tervező Komjáthy Attila, rajzolta Komjáthy Gábor) . Ji! rff! íWfflfl 2. kép A templom Kelet-nyugati metszete (Tervező Komjáthy Attila, rajzolta Komjáthy Gábor) M 9: § / 3. kép A templom északi homlokzata (Tervező Komjáthy Attila, rajzolta Komjáthy Gábor)