Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - C. TÓTH NORBERT AZ egri püspöki szék betöltésének problémái 1520 és 1523 között Adatok az egri, szerémi és váci püspökök archontológiájához
372 C. TÓTH NORBERT váci püspök szignálta leveleit: utoljára szeptember 17-én 0 2, de előtte két nappal korábban, 15-én 6 5 és aztán 22-től már folyamatosan egriként szerepel, illetve írta alá leveleit. 6 4 Másrészt prágai távolléte alatt és hazaérkezése után is embere, Derzsi Benedek, a püspöki jövedelmek adminisztrátora intézte az ügyeket: 1522. június 11-én ura nevében vette át a besztercei polgároktól bizonyos tartozásuk hátralékát 6 5; míg 1523. december 31-én Szálkái László immáron mint egri püspök nyugtatta Derzsit, hogy Nógrád és Vác várakat átadta Ország János váci püspöknek (ex commissione nostra ad manus reverendi domirti Joannis Orzag alias episcopi Sirmiensis, nunc vero successoris nostri in ipsa ecclesia Vaciensi). b h Mindezekből az következett, hogy a Macedóniai László birtokba vette a szerémi püspökséget, Ország János viszont egyházmegye nélkül maradt, gyakorlatilag a „két szék között a földre" esett. Guti Ország János a szerémi püspökséget Szatmári István áthelyezése után, valamikor 1505 első felében nyerte el 6 ? és jóllehet saját kiadványa nem maradt fenn 6 8, háborítatlanul viselte egészen az idézett dátumig, 1520. december 29-ig. Kérdés, hogy mi történt ezek után? Nos, úgy tűnik, hogy névlegesen ketten viselték a püspöki címet: így szerepel Ország János a személynök által kibocsátott 1521. december 14-i vizsgálati oklevélben 6 9, továbbá az országnagyok által 1522. augusztus 27-én kötött szövetséglevélben. 7 0 Ugyanakkor másnap, augusztus 28-án a többek között ugyanezen országnagyok részvételével kiadott oklevélben, amelyben a nürnbergi birodalmi gyűlésre küldendő követeket jelölték ki, szerémi - igaz választott - püspökként Macedóniai László szerepel. 7' Hasonlóképpen választott püspökként szerepel 1523. február 28-án is még. 7 2 Macedóniai László 7 5, mielőtt elnyerte volna a püspökséget, a pécsi káptalan tagja volt: 1516-tól kanonokságot és a baranyai főesperességet viselte. 7 41522. július 31-én aztán a szerémi püspöksége mellé unokatestvére 7 5, Bátori István királyi helytartó által az uralkodó beleegyezésével megkapta a pécsi kisprépostságot. Az adományozás oka meglehetősen prózai. A király - amint az oklevél elmondja - megválasztotta titkárát, Lászlót szerémi püspökké, de látván, hogy a püspökség javai mennyire megfogyatkoztak, sőt állandó pusztításoknak és betöréseknek vannak kitéve, mivel a püspökség javai a török torkában vannak és emiatt állandóan őrködni kell felettük, a pécsi kisprépostsági javadalomból pedig könnyebben megvédheti püspökségének javait (Cum tempore superiori sua maiestas dominus noster gratiosissimus rex reverendum dominum Ladislaum de Maczedonya secretarium suum ad episcopatum ecclesie Sirmiensis elegisset, animadvertit sua maiestas quantum episcopatus ipse in proventibus suis imminutus, extenuatus per hostilem vastationem crebrasque excursiones esset, 62 DL 32 661. „H(umillimus) Vaciensis manu propria." - Ennek megfelelően „servitor Vaciensis" aláírással 1523. szept. 11-én Visegrádról Várdai Ferenchez Gerendi Miklós érdekében küldött levél nem Ország János, hanem Szálkái László nevét rejti. Vö. Lakatos Bálint: Kálnai Imre főesperesi és királyi titkári kinevezése (1523-1525). Századok 144. (2010) 411-431.; 420-421. 63 DL 25 686. „Ladislaus episcopus Agriensis, cancellarius regie maiestatis." 64 DL 101 573., mint fogott bíró. Szept. 24.: DF 276 041. „Ladislaus episcopus Agriensis, cancellarius manu propria." Dec. 1. DL 82 624. „Servitor Agriensis" levele Várdai Ferenc erdélyi püspökhöz különböző ügyekben. 1524. jan. 28.: DL 104 424. „Ladislaus episcopus Agriensis. cancellarius regius." )an. 30.: DL 32 665. és rnárc. 5.: (Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története 11. Lajos korában. Bp., 1909. 195/L1V. DL 23 901.) mindkettőben „Servitor Agriensis manu propria." 65 Helytartói oklevéltár 74. sz. 66 DL 39 820. - Regesztája Fekete Nagy Antal: A Petróczy levéltár középkori oklevelei. (Második közlemény) Levéltári Közlemények 9. (1931) 38-111.: 108. 67 Szatmárira az utolsó ismert adat 1504. május 8-ról van (Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1000-1526. évi törvényczikkek. Fordították és jegyzetekkel elláták Nagy Gyula, Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen, magyarázatokkal és utalásokkal ellátta Márkus Dezső. Budapest, 1899. 691.), Ország 1505. július 10-én szerepel először. (A Perényi család levéltára 1222-1526. Közzéteszi Tringli István. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 44./ Budapest, 2008. 719. sz.) 68 A délen lévő egyházmegyék esetében ez korántsem kivételes helyzet. A hiányt némileg enyhítették a királyi privilégiumok méltóságsoraiban lévő adatok, de mint láttuk, II. Lajos király uralkodása idejére „elfogytak" ezek a típusú oklevelek, így csak elszórt adatok alapján dolgozhatunk. Ez persze nem könnyíti meg helyzetünket. 69 DL 62 081. (Az oklevél a szöveg alatt bírói pecséttel megerősítve, jobb felső sarkában: de commissione domini regis.) 70 Helytartói oklevéltár 116. sz. 71 Helytartói oklevéltár 117. sz. 72 Iványi Béla: Adalékok nemzetközi érintkezéseink történetéhez. Történelmi Tár 7. (1906.) 139-151., 161-197., 321-367.; 354-355. (DL 23 721.) 73 Életére lásd K. Obermayer Erzsébet-Horváth István Károly: Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben. Századok 93. (1959) 773-801. 74 Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban (1354-1526) (Tanulmányok Pécs történetéből 17.) Pécs, 2005. 399-400. 75 Vö. K. Obermayer-Horváth: Macedóniai 781., illetve további, ezt alátámasztó adatokkal C. Tóth Norbert: Ki kicsoda az ecsedi Bátori családban. A Bátori család ecsedi ágának tagjai, 1377-1541. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 44. (2009) 5-47.; 15.
