Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - C. TÓTH NORBERT AZ egri püspöki szék betöltésének problémái 1520 és 1523 között Adatok az egri, szerémi és váci püspökök archontológiájához

AZ EGRI PÜSPÖKI SZÉK BETÖLTÉSÉNEK PROBLÉMÁI I52O ÉS I523 KÖZÖTT 369 1522-ben az egyházmegye tizedbeszedési jegyzékében

2

1, valamint más különböző oklevelekben.

2

2 Ezek alapján viszont joggal gondolhatjuk, hogy Imrefi az érsekség jövedelmeinek a kezelőjeként, adminisztrátoraként tevékenykedett. Az egyetlen kérdés, hogy mikortól. Lajos király 1520. október 11-én Pozsonyból Zsigmond lengyel királyhoz (1506-1548)

2

3 küldött levelének egyik passzusa szerint az érsekség és az egri püspökség minapi megüresedése után megbízta néhány tisztségviselőjét a mondott egyházak javainak lefoglalásával, hogy azok jövedelmét a török elleni védelemre fordíthassa (dedimus autem mandatum ad quosdam officiales nostros, per quos archiepiscopatum Colocensem et episcopatum Agriensem, qui nuper vacaverunt, pro constitutione regnicolarum nostrorum occupari iussimus, ut gentes illarum prelaturarum instaurare expedireque in auxilium maiestatis nostre

2

4 debeant).

2'' Ugyanakkor ismerjük a bácsi káptalan 1520. szeptember 9-i királynak szóló levelét, amely szerint az uralkodó Viszokai Márk kamarást küldte az érsekség várainak, javainak átvételére, de a bácsi vár előbb már idézett várnagyai nem adták neki át a javakat Frangepán Gergely végrendeletére hivatkozva.

2

6 Úgy látszik, alig három héttel később Imrefi Mihály már több sikerrel járt. Adataink fényében tehát Szerdahelyi 1520 kora őszétől az érsekség jövedelmeinek adminisztrátora lett és az is maradt Tomori Pál 1523 eleji kinevezéséig (pápai kinevezése február 4-én történt).

2

7 Persze a helyzet nem ennyire egyszerű. Imrefi mellett 1522-ben feltűnik egy újabb személy, mégpedig Battyányi György, aki Péterváradról írt levelet Bátori István nádor, királyi helytartónak a vár ügyeiben. A levélben Battyányi többek között beszámolt arról urának, hogy Imrefi Mihály nagy költséggel rendbe tette az érsekség várait, ellátta azokat élelemmel és más egyebekkel, emellett felrótta, hogy a várban lévő kétszáznál kevesebb katona még nem kapott zsoldot, illetve számuk elégtelen a védelemre (a többit Imrefi vitte magával); valamint ismertette, hogy milyen védelmi intézkedéseket tett.

2

8 Ezek alapján egyértelmű, hogy az érsekség jövedelmeinek kezelője Imrefi Mihály, míg a „kormányzója", azaz az érseki várak és bandérium vezetője Battyányi György lehetett. Mindezek fényében viszont értelmet nyer az az eddig bizonytalanul elfogadott adat

2

9, amelyet a Memória rerum című munkában olvashatunk: „Az bácsi érseksíget adák Batthiány Gyernek[!], kit az lengyelek megölínek Péterváradjában."

5

0 Természetesen György nem az érseki széket kapta meg, hanem királyi kamarásként

3' 11. Lajos király az érsekség kormányzásával bízta meg, azaz míg a jövedelmeket Imrefi Mihály kezelte, addig az érsekség világi ügyeit Battyányi irányította.

3

2 (Ezt támaszthatja alá az az adatunk is, hogy a péterváradi és bácsi várban elhelyezett katonák számára kiosztandó napi boradagot Imrefi Mihály fektette fel.)

3

3 Az adminisztrátor kinevezése önmagában még nem jelentené, hogy királyi kezelésben van az egyházmegye jövedelme, hiszen a főpapok maguk is neveztek ki ilyen tisztségviselőket. Ezek a 21 Szabó István: Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Bp., 1954. 47. „dati per dominum Michaelem lmreffy Paulo Parazthy pro serviciis in decimis factis."; 56. 22 Politikatörténeti oklevéitár Bátori István nádor első helytartóságához (1522-1523) Közzéteszi C. Tóth Norbert. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 50.) Bp. 2010. (a továbbiakban: Helytartói oklevéltár) 128. sz. (gubernátor archiepiscopatus), 131. sz., Függelék V1IL sz. 23 Wilberg: Regententabellen 229. 24 A kiadásban vestre. 25 Epistole, legationes, responsa, actiones, res geste serenissimi principis Sigismundi, eius nominis primi, regis Polonie, magni ducis Lithvanie, Russie, Prussie, Masovie domini... per Stanislaum Gorski. I-X. Posnaniae, 1852-1899. V. 330. - Idézi Kubinyi: Szálkái 155. 73. jegyzet. 26 DL 106 078. Részleges magyar fordítása: Katona István: A kalocsai érseki egyház története 1. Fordította: Takács József. A fordítást szakmailag ellenőrizte és sajtó alá rendezte, az előszót és a kiegészítő jegyzeteket írta: Thoroczkay Gábor. Kalocsa, 2001. 284-285. - Lásd még Érdújhelyi Menyhért: A kalocsai érsekség a renaissance-korban. Zenta, 1899. 117. 5. jegyzet.; Udvardy: Kalocsai érsekek 417. 27 Udvardy: Kalocsai érsekek 432. - Szerémi György (Magyarország romlásáról. Erdélyi László fordítását átdolgozta juhász László. A bevezetést és a jegyzeteket írta Székely György. Bp. 1961. /Monumenta Hungarica V./93.) azt írja, hogy Tomori Pál 1522. november l-jén vette át az érsekséget és Péterváradot Szerdahelyitől, aki megmaradt azonban Tomori szolgálatában. - Ismert adataink ezt nem támasztják alá. 28 Helytartói oklevéltár 131. sz. 29 Vö. Érdújhelyi: Kalocsa 117-118. 30 Verancsics Antal összes munkái 11. Közli Szalay László. Pest, 1857. 18. - Az ügyre lásd még Kubinyi András: A szávaszentdemeter-nagyolaszi győzelem 1523-ban. Adatok Mohács előzményéhez. Uő.: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és Jagelló-kor hadtörténete. Bp., 2007. 121-150.; 132. 31 György 1521. júl. 18-án Szebenben királyi kamarásként nyugtatta az erdélyi szászokat, kivéve Brassót, hogy az az évi Mihály-napi adójuk fejében 1180 forintot fizettek. (DF 245 792.) 32 Vö. még Udvardy: Kalocsai érsekek 422. (pl. DL 37 163. p. 40.) 33 Helytartói oklevéltár, Függelék Vili. sz.