Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - HORVÁTH RICHÁRD: Szatmár és a Szapolyaiak

352 HORVÁTH RICHÁRD levél kiadásakor sokszor a király hívei jutalmazását is „hozzákapcsolta" az ügyhöz.

3

9 Ezenfölül tagadhatatlan, hogy az imént a Szapolyaiak terjeszkedéséről előadottak is befolyásolhatják abbéli ítéletünket, hogy azt mondhassuk: Szapolyai Imre Szatmár (és attól talán nem függetlenül már Németi) felett legkorábban 1462 táján valamiféle befolyással bírt. Külön is növelhette számára Szatmár „csáberejét" a város területén néhány esztendővel elébb felépített erődített kastély. Az építés pontos datálása sajnos nem mentes nehézségektől. Létének első említése igencsak bizonytalan. Szirmay Antal megyetörténeti munkájában olvashatunk a kastély építéséről, nagyjából 1460-ból.

4

0 Minthogy közlésének eredete sem a korban, sem a későbbiek folyamán nem látott napvilágot, s most sem lehetett nyomára bukkanni, így a legfontosabb idevágó kézikönyvek is Szirmay Antal közlésére támaszkodva határozták meg a szatmári késő középkori erősség felépültének idejét, s ettől eltérni most sem indokolt.

4

1 A castellum 1460 körüli építésének tényét csupán annyiban áll módunkban tovább erősíteni, hogy elmondjuk, az ezt megelőző közel fél évszázadból nem ismert az erődítés okleveles említése, ami persze önmagában még nem bír megdönthetetlen bizonyító erővel. 1460 után azonban - épp a nemrégiben ismertetett esetek egyikében - már igazolható idevaló várnagyok léte, ami már a folyamatos működést igazolja. Az 1462. esztendő decembere Szatmár és Németi birtokos változásán túl a megye életében is érdemi változást hozhatott. Különösen annak igazgatásában-vezetésében. Mostani tudomásunk szerint ugyanis a megye élén ispánként 1457-1458-ban, majd vélhetőleg 1469-től megszakítás nélkül egészen 1494-ig ecsedi Bátori András állt.

4

2 A legújabb archontológiai kutatások pedig a közbülső időszakra Szilágyi Erzsébet anyakirályné (1460-62) és Szapolyai Imre ispáni működését teszik (1463-68), némi bizonytalansággal.

4

3 Ez, a megyékről korábban kialakult általános képünknek megfelelően azzal jár, hogy a jelzett időszakokban a Hunyadi, a Szapolyai és a Bátori család familiárisainak tekintendőek/tekinthetőek az alispánok. Közülük különösképpen Nagy Miklós és Debreceni Fodor János személye tarthat számot érdeklődésünkre, hiszen éppen ők a címzettjei a korábban említett protectionalis oklevélnek, így tehát ha feltételezésünk nem téves, akkor valamiféle kötődésük a Szilágyiakon-Hunyadiakon kívül a Szapolyaiak felé is lehetett.

4

4 Hiszen az iratot épp Szapolyai bocsátotta ki egy Bátori familiáris ügyében. így tehát nem zárható ki annak lehetősége, hogy akár a legfrissebb kutatási eredményekhez képest is korábban, már 1462-től Szapolyai Imrét is szatmári ispánnak tekintsük vagy legalább is feltételezzük, hogy a megye alispánjai közt Szapolyaihoz hű személyek is lehettek, dolgozhattak az anyakirályné „keze alatt". Ennél korábbi időpontra nincs okunk gondolni a Szapolyaiak szatmári térnyerését illetően, mert egy másik alispán, nevezetesen Csarnavodai Domokos személye ezt kizárja. Domokos a Mátyás-kor elején, bármily meglepő, de az ország nyugati felén, a veszprémi püspöki székbe Gatalóci Mátyás halálát követően Mátyás által kinevezett Vetési Albert püspök és királyi alkancellár veszprémi várnagyaként tűnik föl először.

4

5 Alighanem különösebb kockázat nélkül gondolhatunk arra, hogy a feltétel nélkül királyához hű, frissiben kinevezet püspök-alkancellár várnagya a király megbízható embereként került át azután 1460 decemberét megelőzően Szatmár megye élére. Ennélfogva ekkor - s egészen Domokosnak a megye alispánjai közt kimutatható jelenlétéig, azaz 1462 februárjáig

4

6 - a megye igazgatásában a közvetlen 39 E kérdéshez bővebben: Kubinyi András: A Mátyás-kori államszervezet. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Szerk.: Rázsó Gyula, V. Molnár László. Budapest, 1990. 57-58. 40 Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete. I. rész. Buda, 1809. 154. „1460. Eszt. I. Mátyás király Charnawoday Egyednek meg kegyelmezett azon hatalmaskodásért, mellyet a' Zathmári királyi kastély építésének alkalmatosságával el-követett, mellyböl ki tetszik: hogy Zathmár a' királynak birtokában vólt, és hogy királyi kastély ottan építtetett." 41 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában 1. Budapest, 1890. 467., Koppány Tibor. A középkori Magyarország kastélyai. (Művészettörténeti füzetek 26.) Budapest, 1999. 213. 42 Piti Ferenc-C. Tóth Norbert-Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284-1526). (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 65.) Nyíregyháza, 2010. (a továbbiakban: Szatmár megye) 33. 43 Uo. 44 Uo. 45 Hazai okmánytár I-V11L Kiadják Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly és Véghely Dezső. GyőrBp. 1865-1891. II. 347-348. Ennek nyomán: Béke fi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Különlenyomat a Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei c. sorozat harmadik kötetéből. Budapest, 1907. 9. 46 Szatmár megye 33.