Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - E. KOVÁCS PÉTER: Mit evett Zsigmond 1414. június 27-én?
330 E. KOVÁCS PÉTER ugyanazon a napon, másnak és más helyen fizettek ki. A számadással az elemzés szempontjából az az egyik meghatározó probléma, hogy egy idő után összekeverednek benne a kifizetések. Amíg Zsigmond „egyedül" vonult, addig mindig megjegyezték, hogy az ő számára történtek a vásárlások. Ebből sajnos nem derül ki, valóban csak az uralkodót és szűkebb környezetét látták el, vagy ahogy nőtt a lovasok száma, a számadók nem csak Zsigmondra és embereire, hanem a csapathoz csatlakozó katonákra is koncentráltak. Tovább nehezíti az elemzést, hogy hiába tudjuk, hogy mit vettek egy-egy településen, kitől és mennyiért, ellenben azt nem adják meg, hány ember között is osztották szét az élelmiszereket, az italokat és a takarmányt. Megették azonnal, vagy tartalékoltak belőle? 15 2 Mikor vették? A szálláshelyek fel voltak-e szerelve ellátmánnyal? A kötetben használt mértékegységek sem könnyítik meg a kutatók dolgát, aki örömmel látja, ha valamit számszerűsíteni lehet. A „nagy, a kicsi és a kövér" jelzőkhöz szokva és eleget bosszankodva, még szerencsésnek mondhatja magát a történész, mert sok esetben a súlyokat (libra, uncia) legalább megadják, de a köteg, az öl, a hordó, a negyed stb. „mértékegységek" feloldása lehetetlen feladat, még akkor is, ha néhány alkalommal jelzővel is ellátták azokat (iverai, aostai, genfi stb.). Az is nehezíti a kutató helyzetét, hogy minden egyes tételt utólag vezettek be, feltehetőleg belégek alapján. Ez mindig felveti a „hibás számolás" kérdését, hiszen amíg nem láttuk a belégeket, nem tudjuk, hogy mindig a valós adatok kerültek-e be a főkönyvekbe. Aztán ott van a matematika! Bizony jó néhány esetben összeadási hibákat vétettek. Csak egy példa: lveránál 1900 kenyeret vásároltak, de amikor összeadtam a tételeket, kiderült, hogy a végösszeg 2248 darab. 15 5 Ne gondoljunk rosszra, hiszen zsebre dolgozás esetén inkább fordítottnak kellene lennie az eredménynek: 2248-at elszámolni és csak 1900-at venni. Azért erre a változatra is találni példát. Aostában azt jegyezték fel, hogy 308 kenyeret vettek, de átszámolva az adatokat, hiszen ebben az esetben is megadták az eladók nevét és hogy mennyit vettek tőlük, a helyes szám csak 268. 15 4 Mivel nem ismerjük a kenyerek méretét, előlegezzük meg a számadónak, hogy 1900 darab az ugyanannyi súlyú volt, mint a 2248, és hasonló a helyzet a 308 és a 268 esetében is. És hogy senki ne kételkedjen: Romontnál 1008 darab kenyeret szereztek be és összeadva, hogy tíz különböző személytől mennyit is vettek, a végösszeg ebben az esetben 1008 lett. 15 5 Jól érzékelhető, hogy amikor ugrászerűen megnövekedett a kísérők száma, ez nem érződik a bevásárlásoknál. Ennek több oka is lehet. A katonák egy része a zsoldjából fizette ki az ellátási költségeket és ez temészetesen nem került be a számadásba. Az állomáshelyen esetlegesen felhalmozott élelem, bor és takarmánykészlet is tovább csökkenthétté azokat a kiadásokat, amelyek Zsigmond utazásával kapcsolatban felmerültek, nem beszélve aról, hogy a lovakra fordított kiadást jócskán csökkenthétté az állatok legeltetése. Mindezeket figyelembe véve azt gondolom, a számadáskönyvbe bevezetett adatok csak azt mutatják: aznap milyen tételeket vetettek papírra. Ezek csak tájékoztató jellegűek lehetnek, a pontos kiadások ebből nem derülnek ki. Ezért nem bontom le napokra a kiadásokat, hanem főtételek szerint csoportosítva adom meg ezeket. 152 Erre van utalás. Ivreánál, amikor Zsigmond szakácsainak átadták az alapanyagokat, megemlítették, hogy ezek a következő napokban is felhasználhatók. Számadás 86v. 153 Számadás 85v. 154 Számadás 89r. 155 Számadás lOOv. Paneteria Kenyér: Egyéb: kenyér, gabona, vaj.
