Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - PITI FERENC: Két balkányi nemes az Anjou-kori Magyarországon: Fábián és László
KÉT BALKÁNYl NEMES AZ AN)OU-KORl MAGYARORSZÁGON: FÁBIÁN ÉS LÁSZLÓ 305 tett létre, hogy Pál országbíró 1345. március n-i oklevelében László és Fábián, illetve Gúti Salamon fia, János megegyeztek a közöttük Körtvélyes birtok ügyében régóta folyó perben, oly módon, hogy János átengedte Fábiánéknak a birtok azon részét, ami a földet kettéválasztó úttól keletre fekszik. 4 0 Utóbb azonban Gúti Jánossal is összeütközésbe kerültek. Szabolcs megye 1346. szeptember 2-i okleveléből ugyanis megtudjuk, hogy János Kelemen fiát, Miklóst és Ivánka fiát, Miklóst (László és Fábián szervienseit) törvényesen elfogta, és a sedrián ellenükben előadta, hogy bizonyos jobbágyait kirabolták, négy ökrét elvették, de kettőt visszaadtak. A szerviensek ártatlannak vallották magukat, de János a megye hatósága ítélete szerint és az ország szokásának megfelelően tanúkkal bizonyította vádjait, majd 25 személlyel esküt is tett ezen szerviensek ellen, akiket az ország szokása szerint felakasztott. 4 1 Ezután ismét előkerült a Boltiakon 1341-ben elkövetett hatalmaskodás ügye. Szabolcs megye 1346. november 23-i oklevele szerint a két nappal korábban tartott közgyűlésükön elhangzott, hogy Fábián 6 évvel azelőtt, Húsvét után cinkosaival felfegyverkezve a Balkány nevű birtokáról hatalmaskodva és előre megfontolt szándékkal Bolt faluba ment, nyíllövéssel megsebesítette András fia, Jánost, aki június 24. táján meghalt. András kezét Fábián levágta, megsebezte a homlokán, minek következtében András elvesztette egy szemét. Mivel mindezt a közgyűlésen résztvevők is megerősítették, a megye hatósága Fábiánt fővesztésben marasztalta el. 42 Ezzel függ össze, hogy ugyanezek 1346. november 24-i oklevele szerint a mondott közgyűlésen az esküdtek és a megye nemesei (többek között) Lászlót és Fábiánt, valamint Csorna fiait, Lőrincet és Miklóst (azaz Fábiánék szervienseit) tolvajoknak, rablóknak s gonosztevőknek nyilvánították, és őket fő- és birtokvesztésre ítélték. 43 Eközben más ügyeik is lehettek, mivel a váradelőhegyi konvent jelentette 1346. november 25-én 1. Lajos királynak, hogy parancsára tanúságuk bemutatta Dózsa fiai, Jakab és Pál szabolcsi ispánoknak a kállói sedrián az uralkodó Balkányi László és Fábián részére kiadott oklevelét, melynek értelmében az ispánok Fábiánék perét a királyi jelenlét elé küldték át. 4 4 A forrás nem írja le, mi szerepelt a király oklevelében, de vélhetően az történhetett, hogy mivel Fábiánék (némi túlzással) haragban álltak a fél megyével, és magával a sedriával is (volt már összeütközésük Dózsa fiaival és Semjéni László korábbi alispánnal is), ezért elfogultsággal vádolták meg a megye hatóságát. Ilyen esetekben pedig a király utasíthatta a sedriát, hogy a pert a királyi kúriába küldjék át. 4 5 Pál országbíró 1346. november 27-i oklevele szerint Nagysemjéni István fia, Istvánt, Kállói Iván fiait és Gúti Salamon fia, Jánost megidézték László és Fábián ellenében azok famulusai (Ivánka fia, Miklós és Kelemen fia, Miklós) megölése ügyében a királyi jelenlét elé, és ennek során László és Fábián elmondta, hogy amikor Kállóba mentek a sedriára, ott őket az alperesek meg akarták ölni, nevezett famulusaikat pedig a kállói egyházba kergették, majd megölték és felakasztották őket. Erre az alperesek bemutatták Szabolcs megye fentebb említett, 1346. szeptember 2-i oklevelét, ami alapján az országbíró őket felmentette. 4 6 Fábián utoljára az 1347. január 30-i országbírói oklevélben fordul elő, ezután eltűnik a forrásokból. Gondolhatnánk arra, hogy mint levelesített személyt Bolti János vérdíja fejében megölték, de erre semmilyen adat nem utal, ráadásul a szintén levelesített László még vagy 20 évig élt. így inkább azt valószínűsíthetjük, hogy a Boltiakat kárpótolták János vérdíjával, Fábián pedig természetes halállal hunyt el 1347-ben. 40 DL 3754. (AO IV. 489.) 41 Tartalmilag átírta Nagymarton! Pál országbíró 1346. nov. 27-i oklevele. Fejér 1X/1. 443-444. (Szabolcs m. 388. sz.) 42 Szabolcs m. 391. sz. 43 Szabolcs m. 394. sz. 44 Tartalmilag átírva Nagymartom Pál országbíró 1347. jan. 30-i oklevelében. AO. V. 3-4. (Anjou XXXI. 67. sz. tévesen azt írja, hogy az ispánokat idézték meg a királyi jelenlét elé Fábiánék ellenében.) Az országbíró szerint senki sem jelent meg az ügyben, noha Fábiánék több napig várakoztak a királyi jelenlét bíróságán Visegrádon. 45 Lásd pl. 1. Lajos király Somogy, Szatmár és Szabolcs megye hatóságának: 1343. ápr. 9., 1358. szept. 23. és 1366. jún. 3. (Anjou XXIII. 166.; Piti FerencC. Tóth Norbert-Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei 1284-1524. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Kiadványai 65. Nyíregyháza, 2010. /a továbbiakban: Szatmár m./ 156. sz.; Szabolcs m. 614. sz.) Szatmár és Szabolcs megye az uralkodónak: 1362. ápr. 28. és 1366. jún. 13. (Szatmár m. 170. sz.; Szabolcs m. 615. sz.) 46 Magyar Országos Levéltár, Bp., Diplomatikai Fényképgyűjtemény 285 818. (Fejér 1X/1. 442-446.)
