Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - ZSOLDOS ATTILA: 111. András hat nádora

296 ZSOLDOS ATTILA Rokonságból először fivére, Mikó mondhatott magának kisebbfajta karriert: ő volt IV. László feleségének, Izabellának az utolsó 7 6, majd 111. Andrásnak az első lovászmestere. 7 7 A gyakran „komáromi"-nak nevezett Pál jelenlétét az 1298. évi szövetségi rendszerben elsősorban az általa kormányzott megyék földrajzi fekvése indokolhatta: Komárom, Győr és Moson megyék tömbje ugyanis éppen a királyi hatalom két legveszedel­mesebb ellenfelének, a Kőszegieknek és a Csákoknak az uralmi körzeteit választotta el egymástól. Okkal gyanítható, hogy az 1300 nyarán tető alá hozott megegyezéskor éppen ez lett a veszte: Csák nembéli Má­ténak és Héder nembéli (kőszegi) Jánosnak egyaránt az útjában lehetett. 7 8 Mivel egy alkalommal - többek között - Csák nembéli Mátéval együtt szerepel azok felsorolásában, akik a pannonhalmi apátság javait feldúlták 7 9, felmerült, hogy Pál Máté szerviense lehetett 8 0, ám ezt teljesen valószínűtlenné teszi méltóság­viselése és 111. Andrással kötött szerződése éppúgy, mint az, hogy valamikor 1304 áprilisa előtt Máté uno­katestvérének, Csák nembéli Márk fia Istvánnak a fogságát volt kénytelen elszenvedni. 8 1 Ezt a krízist ugyan sikerült átvészelnie, ám halála után 8 2 birtokközpontját, Komáromot Máté kaparintotta meg magának. 8' Demetert és Pált tehát 111. András 1300 nyarán minden bizonnyal feláldozta a Csák nembéli Mátéval (és talán a Henrik-fiakkal) való megegyezés oltárán. Az 1298-ban királyával szerződést kötő ötödik báró, Rátót nembéli Domokos szintén nem szerepel a 14. század elejének nádorai között, ám az utóbbiak között ott találjuk unokatestvérét, Rolandot. Domokos épp­oly megbízható híve volt 111. Andrásnak, mint Roland: előbbi 1291-től szolgálta tárnokmesterként uralkodó­ját, 8 4 utóbbi pedig a nádori méltóságot töltötte be Péc nembéli Apor társaként 1298-1299-ben. 8 5 Minden jel szerint éppen ez volt az a különbség, ami Domokossal szemben Roland javára döntött. Annál is inkább éssze­rűnek ítélhető ez a feltevés, mert egyúttal feleletet kínál arra az egyébként nehezen megválasztható kérdésre, hogy miért viselte a nádori címet 1301 után Péc nembéli Apor. Mindezek után immár tézisszerűen is megfogalmazhatjuk: III. András 1300 nyarán azzal az ajánlattal ál­lította a maga oldalára hatalma legveszedelmesebb ellenfeleit, a Héder nembéli (kőszegi) Henrik-fiakat és Csák nembéli Mátét, hogy elismerte őket az általuk birtokolt terület (a „tartomány") urává. Héder nembéli (kőszegi) Henrik ezen felül a királyi család rokona lett lánya házassága révén, míg a fivérével, Jánossal és a Mátéval való kiegyezésnek az adott formát, hogy az uralkodó nádori címet adott nekik. Ugyanakkor azonban - nyilván egyfajta ellensúlyként - András négy bizalmasát is hasonló kegyben részesítette. Ez utóbbiak kivá­lasztásakor elsősorban arra a körre számított, akikkel 1298-ban szövetségre lépett, közülük viszont azokról, akik nem voltak elfogadhatók a Henrik-fiak és Máté számára, lemondott s helyükbe az 1298-1299. év két ná­dorát állította. E megoldás forradalmian újnak tűnhet, valójában azonban korántsem jelentett olyan radikális szakítást a korábbi kormányzati rendszerrel, mint azt gondolhatnánk. Egy meghatározott területre szóló felhatalmazással rendelkező, s a királyhoz hűséges nádor helyzete a valóságban nem sokban különbözött egy engedelmes erdélyi vajdáétól vagy szlavóniai bánétól, s arról, hogy a rendszer működőképes lehet, akár egy oligarchikus ambícióktól sem mentes előkelő esetében is, a bizonyíthatóan 1295 8 6 - valójában azonban minden bizonnyal 1294, azaz Borsa nembéli Roland lázadásának leverése óta 8 7 - az erdélyi vajdaság élén álló, 76 1290. máj. 11.: RA 11/4. 147., máj. 14.: MES II. 257. 77 1291. jún. 24.: Apponyi 1.19., uo. 18., (júl. 23. e.): CDCr VII. 63., okt. 9.: CDCr VII. 52. 78 Vö. a Baíogsemjén nembéli Kállaiak hasonló esetével lásd Zsoldos Attila: IV. László és a Kállaiak ősei. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XL11. (2000) 77-87. 79 1297. jún. 27.: A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története 1-X11. Szerk. Erdélyi László, Sörös Pongrác. Bp. 1902-1916. II. 345. 80 Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma. Bp. 1973. 39., 40., 119-120. 81 1304. ápr. 17.: RDES 1.146-147. (Anjou 1. 587. sz.). 82 Vö. 1307. aug. 6.: RDES I. 227. (Anjou II. 199. sz.). 83 1307. aug. 14.: VMMS 83. (Anjou II. 224. sz.). 84 Az első általam ismert adatot lásd 1291. (dec. 10. u.): Wenzel V. 30., tárnokmesterként szerepel 111. András halála után is, lásd Engel: Archontológia 1. 36. 85 Vö. az 1. sz. jegyzettel! 86 (1295.) szept. 24.: Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez I—111. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi lakó Zsigmond. Bp. 1997-2008.1. 306. 87 Pauler: A magyar nemzet története II. 444-445.

Next

/
Oldalképek
Tartalom