Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - NÓGRÁDY ÁRPÁD: A Sóvári Sósok 1285. évi hamis adománylevelei

A SÓVÁRI SÓSOK 1285. Évi HAMIS ADOMÁNYLEVELEI 281 Az 1288. évi adománylevelet elegendő egyszer átfutni, hogy lássuk, György mester utódai miért nem érték be az eredetivel és döntöttek a hamisítás mellett. Egyrészt mert az 1288. évi adománylevél az átengedett királyi falvak sorából elhagyta Delnát, másrészt mert nem tartalmazta a birtok határjárását, és arról általánosságban csak annyit közölt: a király Sóvár és Sópataka falvakat minden tartozékukkal és a Tapolyig nyúló erdővel együtt adta, mégpedig azon régi határok mellett, amelyek már IV. Béla uralma alatt is megvoltak.

12 Az 1288. évi adománylevél legkiáltóbb „fogyatékosságát", Deine felvételét az átengedett falvak sorába, György ugyanakkor már 111. Andrással pótoltatta. A győztes osztrák hadjáratából hazatérő király 1291. augusztus 28án, valószínűleg még Pozsonyban teljesítette a magát Bécs alatt újfent kitüntető György mester kérését, és Sóvárt, Sópatakát és Delnát örökjoggal ismét neki és örököseinek adta, mégpedig úgy, ahogyan érdemszerző szolgálataiért azokat privilégiumával korábban László királytól elnyerte, azaz a Tapolyig nyúló erdővel, és a birtoktest IV. Béla kori határai mellett.'

3 Jóllehet András oklevele György várépítési jogáról mélyen hallgatott, a Tapolyig nyúló erdőség és a IV. Béla-féle határok említése nem hagy kétséget afelől, hogy az adomány megerősítése IV. László 1288. évi donációja alapján történt. Az 1288. évi adománylevél másik „fogyatékosságának", a határjárás hiányának pótlására György a jelek szerint nem törekedett. Az okok között nyilván szerepet játszott, hogy Deine nem volt György mester kizárólagos birtoka. Az 1288. évi adománylevélből is minden bizonnyal ezért maradt ki, és az is valószínűnek látszik, hogy az 1285. évi határjárás szövegének átvételétől is, részben legalábbis, ezért tekintettek el. Hogy feltételezések helyett végre a részletek ügyében is tisztábban lássunk, itt az ideje, hogy megismerkedjünk Sóvár 1285. évi határleírásaival. Ez annál is inkább aktuális, mert Karácsonyi - természetesen az 1285. évi határjárások alapján - már egy évszázada tudta, hogy György IV. Lászlótól egy teljes uradalmat kapott, amely „a mai Enyiczke, Harság, Sóvár, Gyülvész, Sós-Újfalu, Kakasfalva, Fejérfalva, Salgó, Topoly-Bisztra, Pétervágása és Hanusfalva területéből állott," a részletekre azonban érthetően nem térhetett ki.'

4 Később a mai Szlovákia területének Árpád-kori víznévanyagát feldolgozó Vladimir Smilauer foglalkozott részletesen a két határjárással. Smilauer nagy munkát végzett, de a sóvári határjelek lokalizálásába több hiba csúszott.'

5 A megye középkori településeit újabban feldolgozó Ferdinánd Ulicnyt pedig elsősorban a falvakra és mezővárosokra vonatkozó konkrét adatok érdekelték, és kevésbé maguk a birtokhatárok.'

6 Az alábbi két lista a határpontokat az oklevelekben rögzített sorrend szerint közli rövid magyarázattal. Zárójelben az egyes határjelek-határszakaszok eredeti, oklevélben szereplő névalakja található jellemzőjükkel (fluvius, locus, mons, rivulus stb.) együtt, és néhány esetben bővebb idézettel. A névanyagot a B oklevél esetében az „eredeti" szöveget értelemszerűen pontosabban megőrző 1. Károly-féle átiratból (A) hozom, és ahol tudom, megadom a földrajzi név mai megfelelőjét is. A valamilyen vonatkozással említett földrajzi neveket az érintett határszakaszokhoz besorolva közlöm, ezeket azonban nem számoztam. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzának gyakorlatát követve a földrajzi név elé tett felkiáltójel a kiadásban található hibás névalakra figyelmeztet, az évszámok közé tett törtvonalak az oklevél átírásaira utalnak. 1. Sóvár. Sópatak és Deine határai 1285-ben (1285/326/367 - az A'oklevél alapján - DL 57 357. RA 3351. sz.) 1.) Kende föld (terra Kendy - ma Kendice) - Sóvár birtok első határjele nyugat felől. Kétségkívül az Eperjestől délre, a Tárca jobb partján elterülő későbbi Kende birtokkal azonos. 2.) Kis-patak (Kyspotak, rivulus) - A Tárca jobb parti mellékvize. Forrása határ Kende és Sóvár között. 12 Fejér V/3. 393. (DL 57 222.) 13 Fejér Vl/1.123. (DL 57 229.) 14 Karácsonyi: Nemzetségek 188. 15 Smilauer, Vladislav: Vodopis stareho Slovenska. Praha-Bratislava, 1932. Sókutat például Sóvártól 25 km-re, a Varannótól északra fekvő azonos nevű Zemplén megyei településsel vélte azonosnak, Izbéget (ti. Szentpéter birtokot) Boroszlótól délre helyezte, Mély-patakot Somostól délnyugatra kereste stb. lásd a kötet térképmellékletét. - A határjárások ismertetése uo. 222-224. 16 Ferdinand Uliény: Dejiny osidlenia Sarisa. Kosice, 1990.