Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - SZŰCS ZSUZSA: Akkor és most (Régi épületek Tiszavasváriban)
AKKOR ÉS MOST 253 1788-89-ben jelentős mennyiségben bővítették és körben karzattal látták el. 1 9 A fazsindely tetőt az idők folyamán cserélték. A legsúlyosabb károkat az 1857-es tűzvész okozta, a teljes tetőzetet újjá kellett állítani, és a megolvadt harangok helyett újakat öntetni. 2 0 A második világháború is erősen megrongálta, az ekkor keletkezett károkat 1949-ben állították helyre. Református parókia - Vasvári Pál Múzeum A református templom kerítésfalához csatlakozó kertben már a XV111. század elején is állt egy paplak, melyet feltehetően vályogból építettek. Ezen a helyen áll a XV111. század végén, valószínűleg a templom bővítésével egy időben (1788-89) épült, téglából készült dongaboltozattal lefedett klasszicizáló paplak pillér-árkádos tornáccal. 2 1 Az épületet bővítették, s egészen 1990-ig a Tiszavasvári Református Egyházközség tulajdona volt, majd 1991-ben közös megegyezésre elkezdődött a Vasvári Pál Múzeum gyűjteményeinek áthozatala. Ezzel a funkcióváltással menekülhetett meg az épület az enyészettől, s itt kaphatott helyet 1995-től „SzabolcsSzatmár-Bereg megye orvos- és gyógyszerészettörténete", 2000-től „A Nyíri Mezőség története az őskortól a középkorig" című állandó kiállítás. A Vasvári Pál emlékszoba 2009. július 2-tól tekinthető meg, s végül a Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség jóvoltából a Langaméta Gyermekjáték Gyűjtemény 2009. augusztus 20-tól látogatható az épületben. A múzeum udvarán filagóriás hat kenyeres kemence épült 2010 nyarán, s még ebben az évben a múzeum melletti ún. Sőrés sétányt két oldalon szentmihályi kapukkal vagyonvédelmi okok miatt lezáratta a város vezetősége. Kásamáté A református templomkertet szabálytalan négyszöget alkotó téglakerítés övezi, két sarkán egy-egy 5 méter átmérőjű, külső oldalán kulcsos lőréssel ellátott toronyszerű építménnyel. Ezeket a helyiek a kazamata szót elferdítve kásamáténak nevezik. Korábban a másik két sarkon is volt ilyen tornyocska, de azokat már régebben elbontották. Az 1791-ben épült, védelmi funkcióval nem bíró falak a többi hajdúváros templomerődjeihez hasonló stílusban, tudatos historizálás eredményeképp épültek, de magtárnak szánták és használták őket. Szentmihály első gyógyszertára (Kossuth út 8.) Lukács Ferenc (1847. Bécs-1917. Büdszentmihály), Lukács Dénes tüzér őrnagy, majd az 1848-as szabadságharc alatt ezredesi ranggal kitüntetett katonatiszt fia 1871. június n-én szerzett gyógyszerész diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Még ebben az évben kérvényt nyújtott be a Szabolcs vármegyei alispáni hivatalhoz, melyben kérte a Szent-Mihályon megnyitandó gyógyszertári jognak neki való ítélését. Ezt a közgyűlés engedélyezte, s ennek tudatában a frissen házasodott Lukács Ferenc a településre költözött feleségével, Halasy Lujzával. 2 2 A főútvonalon vásárolt egy nádfedeles házat a Kossuth Lajos út 8. száma alatt, ahol elkezdte gyógyszerészi működését 1872-ben. A „Magyar Király"-hoz címzett gyógyszertár épületét hamarosan korszerűsítette, a nádfedelet cseréptetőre cserélte, az udvar felől segédszobát építtetett, valamint laboratóriumot és materiális kamrát. 2 3 Ezután megvette a bal oldali szomszédjának 19 Dr. Balogh István: „A Tiszavasvári református templom" In.: Jósa András Múzeum Évkönyve 1V-V. (Különnyomat) 1966. 65-236. 20 SzSzM II. 376. 21 SzSzM 11. 378. 22 Menner Ödön (lfj.): Idősebb Lukács Ferenc emlékére. In: Szabolcs-Szatmári Szemle. 1976.1. 78-86. 23 Fazekas Árpád: Szabolcs vármegye patikái a XIX. század végén. In.: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetfrás (Szerk.: Gyarmathy Zsigmond) Nyíregyháza, 1979. 145-164. 7. kép Magyar Királyhoz Gyógyszertár: Képeslap, a két világháború között készült - VPM digitális fotótára
