Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Műemlékvédelem - SZŰCS ZSUZSA: Akkor és most (Régi épületek Tiszavasváriban)

248 Szűcs ZSUZSA 1. kép Nánási Oláh-kastély: Képeslap, a két világháború között készült - VPM digitális fotótára A Nánási Oláh-kastély Utunk következő állomása már csak megsárgult régi képeslapok papírjain köszön vissza, az egykor szép napokat megélt Nánássy Oláh-kastély, melyről Borovszki Samu a következőket írja Tisza-Bűd leírásánál: „

A XIX. Sz. első felében a büdi Dogály, a Dessewffy és az Oláh család voltak a birtokosai,most pedig gr. Dessewffy Aurél, Korniss Ferenczné szül. Dogály Irma, Bekény Péterné szül. Oláh Ilona és Oláh József, akinek nagyon szép és elegánsan berendezett urilaka van, melyet Oláh Károly 1860-ban építtetett, mostani tulajdonosa pedig átalakíttatott."

2 A mai Szilágyi út végén lévő kastély a második világháború utáni időket megsínylette, tulajdonosai elvándoroltak, földjeiket felosztották, a kastély épületét és berendezéseit a németek, majd a település népe elhordta. Helyén ma nagy üresség tátong. Nánási Oláh-magtár A görög katolikus többségű tiszabüdi részen élő, vallását tekintve református földesúri család birtokán épült Szilágyi úti magtár kétszintes, pincével ellátott téglaépület. A gazdasági funkciót ellátó, 1889-ben készült épületről így írnak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye műemlékei 11. kötetében: „A két hosszoldalán kilenctengelyes, rövidebb oldalain háromtengelyes, vakolt homlokzatú épület; alápincézett, fafödémekkel három szintre osztott. A 47 x 11 m alapterületű téglaépület ablaknyílásai fekvő téglalap alakúak, szegmentíves téglaboltöv záradékkal. Vaslemez borítású kétszárnyú kapuja a hosszoldal középtengelyében fekszik; felette, közvetlenül az első emeleti ablak könyöklője alatt, kőből faragott, barokkos vonalú címerpajzs, benne felirat: „Építtette Nánási Oláh József

3 és Neje Vujevich

4 Ilona 1889".

5 A magtár épületéről sok szép álmot szövögetett a város vezetése, míg 2009 októberében egy rideg éjszakán a tűz martalékává vált az épület. A második világháború után kisajátított épületet egy ideig funkcióját megtartva takarmánytárolásra használták, majd a tsz megszűnésével Tiszavasvári Város Önkormányzata raktárként használta. A romok további sorsa a jövő titka. 2 Borovszky Samu: Szabolcs vármegye. In: Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk.: Borovszky Samu) Budapest, 1900. 68. 3 Az 1627-ben Bethlen Gábortól címeres nemes levelet kapott, majd 1690-ben I. Lipót királytól megerősíttetett levelet nyert Oláh család Nánás mellett Búd községben is birtokkal bírt. A család kiemelkedő leszármazottja O. József 1896-ban országgyűlési képviselő volt. (Borovszky 1900.) 4 Az 1884-ben Szabolcs vármegyében letelepedett dalmát eredetű család leszármazottja. (Borovszky 1900.) 5 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 11. 383. (Szerk.: Entz Géza) Budapest. 1987. (A továbbiakban: SzSzM II.)