Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - JUAN CABELLO– SIMON ZOLTÁN: Tornyospálca középkori temploma
236 JUAN CABELLO—SIMON ZOLTÁN felsőtől és az alsótól is tagozott övpárkány választja el. E szinten csak a nyugati oldalon nyílik egy ablak, ez álló téglalap alakú, egyenes záradékú, vakolt szalagkeretes nyílás. A földszinten a nyugati oldal tengelyében nyílik a félköríves záradékú, széles, homorúan kiképzett kávájú, vakolt szalagkerettel övezett bejárat, mely felett a karzatszinten egy álló téglalap alakú, egyenes záradékú, vakolt szalagkeretes ablak nyílik. A torony déli falának földszinti szakaszán bronz emléktábla látható. A hajó és a szentély tetejének gerincmagassága azonos, a fedőanyag itt is horganyzott acéllemez. A hajót az eresz alatt közvetlenül többszörösen tagozott, húzott párkány koronázza, mely a torony övpárkányához kapcsolódik. A szentély falain párkány nincs, itt az erősen kiülő eresz tölgyfa konzolokra támaszkodik. A hajó déli homlokzatát három ablak töri át, közülük a nyugati karzatablak álló téglalap alakú, szalagkeretes nyílás, a másik kettő enyhén csúcsíves záradékú, melyeket ugyancsak szalagkeret övez. A szentély déli oldalán kettő, délkeleti oldalán egy, a hajóablakokéval megegyező formájú és méretű ablak nyílik. A szentély és a hajó többi falát nyílás nem töri át. A szentély északi falán, mintegy 1,5 m-es magasságban padka húzódik végig. Az egész épület körül beton lábazat fut. A homlokzatokat fehér színű, dörzsölt vakolat fedi. A négyzetes alaprajzú toronyalj felett csehsüvegboltozat van. A hajó síkmennyezetes, a szentély felett fiókos dongaboltozat emelkedik. A csúcsíves záradékú, nyugat felől élszedett diadalív csak mintegy 2,5 m-es magasságtól ugrik ki a szentély északi és déli falának síkjából, lejjebb a szentélyfalak síkjai futnak ki a hajóig. A hajó nyugati végében fakarzat, az északi hajófal keleti végén egyszerű, épített szószék emelkedik. A hajó falait fehérre, a szentélyét halvány sárgára meszelt vakolat, illetve, mintegy 1,5 m-es magasságig műanyag lambéria fedi. A szentély boltozata fehérre van meszelve. 3 2 A kutatás eredményei Mivel ismert volt, hogy a torony 1803 és 1808 között épült fel, itt különösebb kutatást nem végeztünk. 53 A 19. század eleji, téglából falazott toldást helyenként bekötötték a hajó korábbi falazatába. 3 4 A korábbi falazat is téglából épült, azonban a hajó (déli és északi) homlokzatain két fajta faltextúrát sikerült megkülönböztetnünk egymástól. Mégpedig egy - a déli fal esetében az ablakok könyöklőinek magasságánál, illetve az északi falnál a lábazatnál záruló - alsó, valamint egy fölötte elhelyezkedő és a főpárkány alatt záruló falazatot. Habár mindkét fal azonos méretű téglákból áll, a falazóhabarcsok markánsan eltérő jellege arra utalt, hogy a két fajta falszövet kétségkívül két különböző periódushoz tartozik (a továbbiakban 1. és 2. periódus). A hajó északkeleti sarkánál - kb. 150 cm-es szélességben - ennél is későbbi, utólagos, többszöri átfalazást tapasztaltunk. 3 5 32 A külső falkutatást 2005-ben, míg a belső falkutatást - Pintér Attila falképrestaurátor szondázását követően - 2006-ban végeztük el. Ugyanekkor meghatároztuk az elbontott sekrestye kiterjedését, a korábbi külső járószintet és megállapítottuk az első periódushoz tartozó szentély záródásának formáját is. 33 A torony déli fala és a nyugati hajófal csatlakozási pontjánál kijelölt kutatóblokkban csak arra szorítkoztunk, hogy megállapítsuk: a két fal egymással kötésben áll. A falat 31x16x6 cm-es téglákból szürke, homokos habarcsba rakták. 34 A fal elválása a jelenlegi délnyugati saroktól mért 2,95 m-nél került elő. 35 A téglák mérete: 27 x 13 x 7-8 cm.. A déli homlokzat a betonlábazat tetejétől mért 1,5-2 m magasságig, míg az északi fal a lábazat tetejéig húzódó falazatának habarcsa barnás színű, erősen mészfoltos, míg a felette levő falazat habarcsa sárgásszürke színű és csak enyhén mészfoltos.
