Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - BARTOS GYÖRGY- FÜLÖP ANDRÁS: Tiszaszentmárton gótikus temploma
232 BARTOS GYÖRGY—FÜLÖP ANDRÁS habarcsba rakott téglákkal) elfalazták a 14. századi karzatablakot és az egyik, helyén meghagyott 15. századi ablakot. A kiszedett mérműveket pedig, amint arról már szó volt, áthelyezték a déli előcsarnok déli falának ablakaira, a műemléki gondolkodás egyik rokonszenves, korai megnyilvánulásaként. 7 3 Ezzel egyidősnek vagy még későbbinek tartjuk 7 4 a hajó sarkait erősítő, utólagos támpillérek megépítését is. Látható, hogy támpillért csak a délnyugati hajósaroknál nem emeltek, úgy látszik, a déli előcsarnok nyugati falát elegendőnek ítélték a falak oldalirányú megtámasztásához. Az épület modern kori renoválásainak eredménye egy, főleg a lábazatnál megfigyelhető korábbi cementes vakolat, továbbá rajta a legutolsó templomfelújítás újabb cementes rétege, a feltárás során feltört betonjárda és a fölmenő falak kőporos vakolata. Miként a templom behatóbb kutatására, úgy a műemléki helyreállításra is elsősorban a szentélybelsőben nyílt mód. Az elkészült ízléses helyreállítás egy hosszú helyreállítási folyamat kezdete. Ennek folytatásaként a hajó helyreállítása - szükség szerint statikai megerősítése - a következő feladat. Egy esetleges padlócsere következtében mindenképpen szükséges a hajó megelőző régészeti feltárása. Elsősorban azért, mert az altalaj várhatóan magasan fog jelentkezni, így egy esetleges új burkolat - még ha elvileg a jogszabályokban emlegetett 30 cm mélységnél magasabban érinti a rétegeket - értékes régészeti jelenségeket pusztíthat el. Ezek feltárása adhat választ arra, hogy az 1067-ben emlegetett Szent Márton-kápolna itt, Tiszaszentmártonban feküdt-e. 73 Ezek kőszerkezete láthatóan rosszul van összerakva, az üvegezés hornya ugyanis hol kifelé, hol befelé áll. 74 E tekintetben sem a téglaméret, sem a habarcs összehasonlítása nem hozott meggyőző eredményt, ám a támpillérek lábazata csak téglából készült, nem lapos kőből, így elképzelhető, hogy nem egyidősek.
