Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - BALÁZSIK TAMÁS: Adatok a pálosok sopronbánfalvi templomának középkori történetéhez
ADATOK A PÁLOSOK SOPRONBÁNFALVI TEMPLOMÁNAK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ 215 karthauzi típusú lettnerként besorolt szerkezet.' 8 A középkor kései időszakában is használt számos, különféle típus közül leginkább ez utóbbinak sajátossága a kerengő felől a hajó falán nyíló ajtó, amely a hajóban kialakított folyosószerű konstrukcióba vezet. A kolostor felől nyíló, imént leírt ajtót egy tervváltozást követően alakították ki, amelynek lényege az volt, hogy a hajó kerengő felőli, külső hosszoldalán a lábazati párkány feletti falsíkot a lábazat falsíkjában emelték tovább, aminek következtében a lábazati párkány feletti fal megvastagodott, a lábazati párkánynak pedig csak a külső síkja tűnt elő a falazatból. Minthogy a lábazati párkány hornyában meszelést nem találtunk, e változtatás magának a primer építésmenetnek volt a része. A szerzetesi zsolozsma tereként szolgáló kórust és a világiasabb rendeltetésű hosszházat elválasztó lettner létét itt különösen indokolná a kolostor városközeli helyzete és búcsújáróhelyként szerzett népszerűségéből adódó forgalma. 3 9 Azt, hogy e feltevés helytálló-e, behatóbb, ásatással is kiegészített épületkutatás bizonyíthatná. A későbbi munkálatokat illetően nincsenek pontos információink. Bár 1508-ban boltozat költségeire hagyatékoztak pénzt, egyelőre nincs olyan megfigyelés, amely arra utalna, hogy ez a hajó boltozatára lenne vonatkoztatható, vagy olyan tény, amely szerint a boltozat - amely Szakái Ernő szerint hálóboltozat lehetett -, el is készült, a falakat fedő 1950-es festmény pedig nehezíti a vizsgálatot. Ugyanekkor, 1508-ban lebontottak egy tornyot, s helyette 1509-ben újat építettek. Kérdés, köthető-e ehhez az ismeretlen helyzetű épületrészhez az az építészeti faragványtöredék, amely 2007-ben került elő, és amely egy csigalépcső hengeres középoszlopának eleme volt. Ugyanekkor került elő egy íves, profilos kőelem, amely esetleg külső csigalépcső lábazati párkánya vagy oratórium alsó kőeleme lehetett. A szentély keleti oldalához sekrestye is csatlakozott. Lábazatának párkányprofilja a keleti hosszhomlokzatán előkerült szakasz alapján eltért a hajó megszokott típusú lábazati párkányprofiljától: a horonyt félpálca zárta. A sekrestyét eredetileg földszintesnek tervezték, az ennek megfelelő féloromzat csatlakozása előkerült a hajó és a szentély szögletében. A sekrestye keleti hosszoldalán, a földszinten, a belső tér felől nézve 59 cm széles fülkébe ültetett csúcsíves, karéjos záródású ablak nyílott, ezt később az újkori kolostor északi falának hozzáépítésével eltakarták. (11. kép) A falcában egy 2002 és 2007 között bekövetkezett tatarozásig egy fátok ült. Minthogy ez az ablak eredeti funkcióját az újkori kolostor északi falának hozzáépítésével a 17. század elején elvesztette, az asztalosszerkezet feltehetően még az eredeti struktúra része volt. 4 0 Az utóbb előkerült, bélletszélességét tekintve 71 cm széles, nyílásszélességét tekintve 30 cm széles, gótikus emeleti ablak záródását a későbbi átépítés elpusztította, de a megmaradt rész magasságából tudható, hogy 1 m-nél hosszabb volt. Előkerült a sekrestye déli alapozásaként értelmezhető falazatmaradvány, amely kilóg a sekrestye mai, lábazati párkány nélküli déli fala alól. A keleti hosszoldal jelentős részén követhető lábazati párkány és e két gótikus ablak alapján a sekrestye részben szabadon állt. 38 Schmeltzer, Monika: Der mittelalterliche Lettner im deutschsprachigen Raum. Typologie und Funktion (Studien zur internationalen Architektur- und Kunstgeschichte, 33). Petersberg, 2004. 98. 39 Bár nem ismert, hogy a soproni bencés, majd ferences templom lettnerét mikor bontották le - Nemes András szerint 1650 táján már nem állt -, hasznossága ösztönző lehetett a pálosok templomában létesítendő esetleges lettner tervezgetésekor. 40 Az ablakról továbbiak: Szakái 1959. 79.
