Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Műemlékvédelem - BALÁZSIK TAMÁS: Adatok a pálosok sopronbánfalvi templomának középkori történetéhez
ADATOK A PÁLOSOK SOPRONBÁNFALVI TEMPLOMÁNAK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ 213 5. kép Szentély 6. kép A szentély boltindítása A szentély kőből faragott, tagolt profilú diadalívvel 3 0 nyílik a jelenleg 17. századi fiókos dongaboltozattal fedett hajóba. Csemegi )ózsef feltételezte, hogy az eredetileg kápolnaként emelt és később megmagasított szentély felépítését kisebb szünettel követte a hajó 1482-re tehető elkészülte. 3' A szentélyre vonatkozó felvetését az azóta eltávolított vakolat alól előtűnő falszövet homogenitása nem erősíti meg, és mint a hajó északnyugati sarka mutatja, a hajó később épült, mint a szentély, a nagyjából egységes építésmenet megkérdőjelezésének azonban nem látszik létjoga. A hajófal felső részének falszövetében látható faragványok tanúsága szerint a falkoronát hornyos párkány zárta. A hajó nyugati hosszoldalán csúcsíves, bélletes kapu nyílik horony-körtetag-horony-pálca tagolással. (7. kép) A Csemegi által a béllet belső vájatában megfaragott kis tagozatokat a bélletszobrokat tartó gyámok formai csökevényének tekintette, de - a ma is meglévő bal oldali alapján - olyan kis párkánymotívumként is értelmezhetők, mint amilyenek - sokkal kifejtettebb formában - az 1505-ben építeni kezdett bártfai (Szlovákia) városháza északi kapujának bélletében láthatók. E kapuval szemben, a hajó keleti hosszoldalán 2010-ben előkerült egy a főoldalával a templom belseje felé néző, szintén csúcsíves kapu horony-körtetag-horony-pálca-horony tagolással, váll-vonalban tagozatszétválással. (8. kép) A kapu csúcsíves záradékára ráfed a barokk szószék, így részletesen nem vizsgálható, de úgy tűnik, a záradék bal oldalának kövei hiányoznak, csak a diagonálisan rakott falazókövek láthatók. A hajó belső tere felé néző béllet frissen faragottnak tűnő meszeletlen felületű, az ajtónyílást 5 cm mélységű tükörként falazták be, később a faltükröt is eltüntették. Szintén meszeletlen felületű a kapunak a kolostor felé néző, 208 cm széles kváderezett szélű rézsűs béllete, amelynek záradékát az újkori, 1643 előtt épített kolostor kerengőboltozatának válla takarja. Ezzel a kapuval a kolostor és a hajó kapcsolatát kívánták biztosítani. A templomhajó keleti oldalán előkerült egy az igen kemény altalajba vágott, szélesen kiülő alapfalhoz csatlakozó, téglány alakú, 150 x 166 cm-es szélesebb és egy keskenyebb alapozás, de mint az ezek felett átfutó és az újkori kolostor középfőfalnak csatlakozásánál véget érő hornyolt középkori kő lábazati párkány jelzi, ezen alapozásokra nem került a középkori templomépülethez tartozó felmenő fal. A hajó keleti hosszoldalán négy ablakot alakítottak ki. Ezek közül három nagy, háromosztatú volt, külső és belső oldalán is horonnyal, a negyedik minden bizonnyal egy karzatra való tekintettel keskenyebb és alacsonyabb. Az ablakokat az újkorban átalakították, a kisebbikből karzatajtó lett. Szakái Ernő, talán Csemegit követve, talán stiláris alapon, feltételezte, hogy a hajó későbbi eredetű, mint a szentély. 3 2 7. kép Nyugati ajtó 8. kép Keleti ajtó 30 A diadalív belső falán az 1950-es évekbeli műemléki helyreállításkor kopott gótikus felirat került elő. KÖH, Tervtár, Ltsz: 47. Helyreállítás közben és után készített fotók, 30. kép. 31 Csemegi József: Sopronbánfalva középkori templomai. Soproni Szemle 2 (1938) 196-208: 198. 32 Szakái Ernő: A sopronbánfalvi gótikus templom helyreállításáról. Műemlékvédelem, 3 (1959) 75-82: 75. (továbbiakban: Szakái 1959.) A felújítás során
