Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
VÁRKUTATÁS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 201 12. kép Nyírkarász-Földvár ásatási alaprajza, Nováki Gyula felmérése felhasználásával készítette Juan Cabello jól mérhető, 65 m, szélessége azonban bizonytalan, mintegy 40 m. A várárok is csak az északkeleti oldalánál ép, szélessége 13-17 m, mai mélysége a belső területhez viszonyítva 3-4 m, a külső területbe azonban csak alig 0,5-1 méterre mélyed. Az árok a nyugati és déli oldalon mai alakjában ennél sokkal szélesebb, feltehetően az újkorban változott meg az alakja. A Lónyayak itt állt, várként is emiitett kastélyáról a 16. századtól rendelkezünk adatokkal. 9 1 A várkutatási program keretében két olyan erősség felmérésére is sor került, ahol azután a kutatócsoport egyik tagja, Juan Cabello ásatást is végzett. Közülük a nyírkarászi, Jósa András tevékenysége kapcsán már említett építmény 2001. évi kutatási eredményeit a feltáró 2004-ben már közzé is tette, 92 míg a jelenleg is kutatott vámosatyai Büdi-várról egy átfogó előzetes jelentés látott napvilágot 2006ban, a Nováki Gyula 80. éves születésnapjára készített tanulmánykötetben. 9' Az 1995-ben felmért, Nyírkarász-Földvár néven is ismert, egy széles és igen mély árokkal övezett, alig 22 x 19 m-es platóval rendelkező erősség területét a régész több kutatóárokkal és szelvénnyel vizsgálta (12. kép) 9 4. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a természetes eredetű kiemelkedés legmagasabb pontján az építkezés során nem történt mesterséges szintemelés, ugyanakkor a körárok külső oldalán (minden bizonnyal az annak kialakításakor kitermelt földből) egy közel 1 m magas földfeltöltést, sáncot alakítottak ki. Tipológiai szempontból tehát nem beszélhetünk mottéről, azaz mesterséges földhalomvárról. A platón egykor faépítmények állhattak, a kevés számú leletanyag a vár 13-14. századi használatára utalt - az itt 1894ben előkerült honfoglalás kori sír és az erődítés között (a topográfiai egybeesésen túl) semmilyen kapcsolat nem volt kimutatható. A kutató meggyőzően valószínűsíthette, hogy az írott forrásokból nem ismert (s talán kifejezett várnak nem is tekintett) erősséget a kései Árpád-korban országos tisztségviselőt is adó Kárászi-család emeltethette az 1270-es években s az 1328 után felhagyásra került. 9 5 Eredményei különösen figyelemre méltóak a korszak magánerősségei e régióban még kevéssé vizsgált kérdésköre szempontjából 13. kép Vámosatya, a Büdi-vár ásatási alaprajza, 2010. évi állapot, Nováki Gyula felmérése felhasználásával készítette Juan Cabello 91 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 11. (Szerk.: Entz Géza) 50. 92 Cabello 2004. 9-25. 93 Cabello-Simon 2006. 55-70. 94 A vár összesített alaprajza közlésre való átengedéséért Juan Cabellonak tartozom köszönettel. 95 Cabello 2004. 9-25. - Lásd még: Feld 2007. 228.