Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - BÁLINT MARIANNA: Adatok Debrecen-Erdőspuszta középkori történetéhez(Leletmentés Debrecen-Fancsika középkori falutelepülés területén)

ADATOK DEBRECEN-ERDŐSPUSZTA KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ 137 Latóháza,

5

2 Pacz,

5

3 Haláp,

5

4 Szata,

5

5 Soma.

5

6 Az erdőspusztán található Árpád-kori faluhelyek térképre vetítése során megállapítható, hogy a dél-nyírségi futóhomokos tájon az Árpád-kori falvak ugyanolyan sűrűn helyezkednek el, mint a mezőgazdaság szempontjából kiváló talajadottságokkal rendelkező dél-alföldi tájakon (16. ábra). A Nyírséghez hasonló természeti adottságokkal rendelkező Duna-Tisza közi homokhátság területén is kimutatható ez a sűrű Árpád-kori faluhálózat.

5

7 A leletmentés során előkerült kerámiatöredékek alapján a település a X1V-XV. században élhette fénykorát, erre az időszakra eshetett a falu határának megnövekedése is. Az írott források szerint a falu a XVI. század utolsó harmadában néptelenedett el, a régészeti leletanyag azonban ezt nem támasztja alá teljes mértékben. A feltárt leletanyagból ugyanis teljesen hiányoznak a XVI. századi, kora újkori fazekasságot jellemző formák. A kerámiaanyagot gyakorlatilag a különböző méretű fazekak és a hozzá tartozó fedők alkotják. Nem kerültek felszínre korsóhoz, palackhoz, lábashoz, pohárhoz tartozó töredékek. A kora újkori díszítőmotívumok sem jelennek meg a kerámiatöredékeken. Nehezen képzelhető el, hogy a debreceni fazekasok termékei nem kerültek el a szomszédos falvakba. Továbbá feltűnő a kályhaszemek teljes hiánya is. Az írott forrásokban jelentős, nagy határú, ennek megfelelően gazdag településként megjelenő Fancsika esetén talán joggal tételezhetjük fel, hogy a faluban volt olyan ház, amelyben már szemes kemencével fűtöttek. A kora újkori kerámia jellegzetességeinek teljes hiánya két kérdést vethet fel. Az egyik az, hogy a település fokozatosan veszített jelentőségéből a XVI. század folyamán, a falu belsőségének területe zsugorodott, folyamatosan néptelenedett el, és ennek következtében egy másik települési egységen találhatóak a falu XVI. századi telkei. A másik kérdés, ami a település korának meghatározásakor felmerülhet, hogy biztosan megérte-e a település a XVI. század végét? A lelőhelyen feltárt pusztulási réteg utalhat háborús eseményekre. Azt biztosan megállapíthatjuk, hogy a falu, vagy annak csak egy részlete, valószínűsíthetően a XV. század végén a XVI. század elején leégett. A lelőhely régészeti kutatásának eddigi eredményei alapján sajnos azt nem tudjuk eldönteni, hogy az esemény tűzvész, vagy esetleg török támadás eredménye volt. A pusztulási rétegek elemzése arra enged következtetni, hogy a tragikus esemény során a falu temploma is jelentős károkat szenvedett, vagy akár teljesen használhatatlanná is vált, hiszen nagyon sok téglatöredék található a felső rétegekben. Azonban az is megállapítható, hogy az élet nem szűnt meg teljesen a faluban, hiszen az omladékokat, törmelékeket szépen elegyengették, és újabb objektumokkal vágták át a planírozási réteget, amely körülmény a település továbbélését bizonyítja. így feltételezhetjük, hogy a település fokozatosan néptelenedett el és az 1572. évi török támadás idején már csak néhány porta állhatott a településen. Fancsika mintegy 400 éven keresztül volt lakott hely az írott források alapján. A falu hosszú élete egy másik kérdést is felvet. A XII. század közepén épült templomnak mindösszesen egyetlen építési periódusát sikerült megfigyelni. A falusi plébániatemplomok kutatása során több falu esetén lehetett azt megfigyelni, hogy az Árpád-kori előzményekkel rendelkező, a középkor végéig fennálló falvak XI—XII. században felépített templomait a középkor folyamán nem bővítették, nem építették át, azaz a templomok eredeti formájukban maradtak meg századokon át.

5

8 Ezzel teljesen ellentétes helyzet figyelhető meg a ma is fennálló, működő, Árpád-kori előzményekkel rendelkező templomok esetén, ahol még a középkorban is több építési periódust lehet elkülöníteni egy-egy épület kutatása alkalmával. Nagyon nehéz magyarázatot találni arra, hogy a középkorban nagy határral rendelkező, és minden valószínűség szerint népes és gazdag település miért nem 52 Módy 1982. 53 Bunyitay 1883. 280. 54 Csánki 1890., Löfkovits Artúr-Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen szabad királyi város múzeumának 1907. évi állapotáról. DMJ 1. (1907) 3-37., Zoltai 1925. 55 Zoltai 1938. 52., Zoltai 2005. 276. 56 Zoltai 2005. 275. 57 Bálint Marianna: Az Árpád-kori településhálózat rekonstrukciója a Dorozsma-Majsai homokhát területén. PhD disszertáció. (Kézirat) Budapest, 2006. 58 Szatmári 2005.