C. Tóth Norbert (szerk.): Documenta ad historiam familiae Bátori de Ecsed spectania I. Diplomata 1393-1540 - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 67. (Nyíregyháza, 2011)
Előszó
Előszó 9 lom megújítása mellett sor került a nyírbátori strandfürdő teljes rekonstrukciójára, a városban a két templomot összekötő sétány kiépítésére. Mind a református templomban (a mezőváros egykori plébánia-templomában), mind pedig a minorita kolostorban műemléki kutatások, az utóbbinál régészeti feltárások segítették az épületek tudományosan megalapozott helyreállítását. Simon Zoltán, illetve Németh Péter, Juan Cabello, Jakab Attila és Balázsik Tamás munkája nyomán olyan új építészeti eredmények születtek a két templomépület és a középkori kolostor történetére vonatkozóan, amelyek vállalkozásunknak is lendületet adott: az írott források segítségével vajon tudjuk-e értelmezni a régészeti és művészettörténeti jelenségeket? Ekkorra már világossá vált, hogy az ecsedi Bátoriak története nem csupán politika- és birtoktörténettel fűszerezett családtörténet, hanem annál jóval több. Tulajdonképpen a Magyar Királyság késő középkori története vagy legalábbis annak számos részletkérdése értelmezhetetlen a Bátoriak szerepének tisztázása nélkül. Ennélfogva a program célja némileg átalakult, s ennek első, kézzelfogható eredménye 2010 decemberében jelent meg. C. Tóth Norbert ecsedi Bátori István nádor királyi helytartóságának időszakát megvilágító oklevéltárat tett közzé.9 Mint az köztudott, a Bátori család ecsedi- és somlyói-ágának levéltára sem maradt egyben, illetve teljességében fenn. Ugyan a somlyói-ág egykori levéltárát alkotó számos oklevél a Bánffy család oklevéltárában már napvilágot látott a múlt század elején, ellenben a középkorban az ország történetében jelentős szerepet játszó ecsedi-ág okleveleinek összegyűjtésére nem gondoltak. A jelen forráskiadványban tehát a Bátori család ecsediága levéltárának virtuális rekonstrukciójára tettünk kísérletet. Ugyanakkor arra természetesen nem vállalkozhattunk, hogy minden velük kapcsolatos oklevelet feltárjunk - ennek legfőbb oka, hogy több tízezer oklevél átnézése megoldhatatlan, és lássuk be, sokszor fölösleges feladat lett volna még a mai korszerű kutatási körülmények között is -, ezért elsősorban a birtokjogi oklevelek összegyűjtésére törekedtünk. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy nem minden birtoküggyel kapcsolatos oklevél kapott helyet kötetünkben. Mit is jelent ez pontosan? Helyet kaptak, reményeink szerint hiánytalanul, a birtokadományt, a birtokzálogosítást, a kölcsönös örökösödési szerződéseket tartalmazó oklevelek, illetve a birtokok iktatásáról szóló források (néha csak ezek álltak rendelkezésünkre, mivel az adománylevél nem maradt fenn). Ezzel szemben a középkori magyar történelem leggyakoribb irattípusát, a perhalasztó és a hatalmaskodásokat kivizsgáltató oklevelek kiadását mellőztük, jóllehet egy-két esetben feltüntettük adataikat egy-egy oklevélnél. Az alapvető, tehát főleg az adományokat tartalmazó oklevelek összegyűjtésében nagy segítségünkre volt a Rajcsányi Adám kamarai levéltáros által 1741-ben készített elenchus (rövid tartalmi összefoglalót tartalmazó leltár), amely jó kiindulópontja volt oklevelek feltárásának.10 (Az e kivonatokból megismert oklevelek listája az alábbi táblázatban jól nyomon követhető.) Az így összegyűjtött 295 darab - köztük két hamis - oklevél szándékunk szerint jó alapot biztosíthat a további kutatások számára. A kötetben közölt oklevelek segít-9Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522-1523). Közzéteszi: C. Tóth Norbert. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 50.) Budapest, 2010. l0Magyar Országos Levéltár I 22. (Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok) „Extractus litterarum familiae Bátory de Bathor Anno 1741 diebus mensium Aprilis et Maii per Adamum Rajcsány de eadem ad hanc inclytam Cameram Regiam constitutum archivarium in hunc ordinem redactarum.” A középkori iratok kivonatait tartalmazó részek: 1-18. oldalak.
