Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából

kovácsainak. Avagy hutákhoz, kallókhoz, malmokhoz szegődtek fuvarosnak. Megfelelő tőke birtokában adhatták fejüket állattartásra, s az azzal való kereskedésre is. Az elszegényedés és a talpon maradás így is, úgy is állandó társukul szegődött, de az ilyen mentalitású és sorsú embereknek mindig kockázatosabb volt az életük és egzisztenciájuk, mint az örökös jobbágyoknak. Nem mintha az örökös jobbágyok körül - marhavész, betegség, tűzvész, árvíz, különös kárt okozó belvíz, járvány és egyéb veszély formájában - nem settenkedett volna folyton a balszerencse és a kedvezőtlen sors.

Jobbágynak lenni korántsem volt könnyű dolog. A hagyomány és a szokás diktálta alárendeltség mellett folyton ki voltak téve a földesurak, katonák, járási és megyei hivatalnokok, adószedők és összeírok szeszélyeinek, megalázó kiszólásainak is. A földesurak is, a parasztok is Istentől eredeztetett sorscsapásnak tekintették a jobbágyi létet, amin csak a megváltó segíthetett az emberséges túlvilág ígéretével. Ebből a szempontból azonban csak árnyalatnyi külöbség volt örökös és szabad menetelü jobbágy között.

Takács Péter

36