Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Szó- és kifejezés magyarázatok
singillatim: egyenként (külön-külön) singular is persona: magánszemély, egyedüli személy Sylvestris ordo: erdővédelmi rendelkezés; Mária Terézia erdő használatra és az erdők felügyeletére vonatkozó rendelkezései. Ezeknek elsődleges célja az erdők pusztításának megakadályozása, és a szakszerű erdőművelés elterjesztése lett volna. Eredménye azonban az erdők, majd azok helyeinek földesúri tulajdonba kerülése lett. sokadalom: országos kirakodó vásár specificai, részletez, pontosan meghatároz status temporis: helyzet, az idő állása, az időjárása stők: a fonal mértékegysége; Egy motollára felvitt, arról matringba kötött fonal mennyisége sua aurhoritate: saját akaratából subinquilinus: házzal nem rendelkező, más házán, telkén élő szolgálónép sub nomine communitatis: a faluközösség neve alatt subscriptio: aláírás sucessio: örökség, leszármazás sucessor: örökös, utód sujficial: bír, képes, elégséges summa', összeg superaddál: hozzáad, kipótol, ráad, ráfizet supportál: elvisel supra: felül, fent surrogátus: helyettes susták: aprópénz, megfelel 6 krajcárnak vagy 12 dénárnak szabad királyi város: királyi szabadalommal rendelkező, a vármegyének alá nem rendelt, önálló törvényhatósági joggal bíró település szabados: a jobbágyi állapotból magát megváltó egyén szabadmenetelű jobbágy: a költözködés szabadságával élő úrbéres személy szabadoson használ: ellenszolgáltatás, adózás nélkül él vele szárazvám: a földesurak gyakorta éltek azzal a módszerrel, hogy a birtokaikon keresztül vezető utak használatáért akkor is vámot szedtek, ha nem hídon, réven keltek át az utazók szárazmalom: állati erővel hajtott őrlőszerkezet szekér széna: egy embervágó rét termése; Rideg tartás mellett szűkön egy lábasjószágot teleltettek rajta. Szent...: A koraújkorban is általánosan elfogadott volt az egyházi naptárak használata; Ebben a jelesebb szentek névnapjai munkaszüneti napok voltak, vagy a mezőgazdaságban domináns munkák megkezdéséhez, bevégzéséhez kapcsolódtak. Néhány szent neve rendszeresen szerepelt határnapul tartozások lerovására, akár viszonyok stb... kezdőnapjául. A Nyíri járás jobbágyai ilyennek ismerték a tavasz-nyitó Szent József napját (március 19), a mezei munkák dandárját indító Szent György napját (április 24.), az őszi vetés kezdetét (Szent Mihály napja (szeptember 29). Ilyen jeles napok voltak még Szent János napja (június 24), Szent Lőrinc napja (augusztus 10.), Szent Katalin 307
