Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Szó- és kifejezés magyarázatok
örökös jobbágy. Azokat a jobbágyokat nevezzük örökösöknek, akik apáról fiúra szállva köteleztetek ugyanannak a földesúmak vagy leszármazottainak szolgálni. II. József 1785-ben eltörölte a röghöz kötést. pár (párban): másolat (másolatban) parochus: pap, lelkész partialtatott osztatott (részekre) pascual: legeltet pascum, pascuatio, pascuum: legelő, legeltetés patronus: földesúr, pártfogó pennaticum: a legkülönbözőbb összeírások, egyéb igazolások alkalmával követelt pennapénz (hajdanán a tinta és a toll ára, illetve az írnok díja) pénz: Az áruk értékének szerepét tartósan betöltő csereeszköz. A jobbágy az állami adón kívül földesurának is tartozott pénzjáradékkal, a cenzussal. A szerződéses jobbágyok pedig egész tartozásukat, vagy annak egy részét pénzzel váltották meg. A pénzj áradékot a legkülönbözőbb pénznemekben rótták le. Az aranypénzek közül a rajnai vagy rhenes, rénes (német) forint volt a legdivatozóbb. Aranypénz volt a körmöci (magyar arany vagy forint) is. Ezüstpénz közül a Tirolból származó tallér volt a legkeresettebb. A tallérnak értéke az 1770-es években egyenlő volt 2 rajnai forinttal, vagy 2 egész 2/5-öd magyar ezüstforinttal. A krajcár szintén Tirolból származott. Egy rajnai forint 60 krajcárt ért, 1 magyar forint 50 krajcárra volt váltható. 3 krajcár ért 1 garast, 3 poltura pedig 4 garassal volt egyenértékű. Váltópénz volt a dénár is. Ebből száz ért egy rénes forintot. A dénárt pénz néven is emlegették. 1 pénz = 1 dénár. Használták a petákot is. Ennek hol öt, hol hét krajcárral volt egyenlő az értéke. Ismert pénznem volt még a máriás vagy márjás. Ennek volt váltópénze a garas. Egy márjás = 5 2/3 garassal. Használt pénz volt még a dukát, a poltura és a túrák. A poltura vagy poltra magyar pénznem, I. Lipót uralkodásától verték. II. József szüntette be a használatát. Ezt korábban ezüstből, 1761-től Mária Terézia rézből verette. Szükségpénzként II. Rákóczi Ferenc is veretett réz polturát. A poltura másfél krajcár értéknek felelt meg. A túrák török eredetű pénz volt. Inkább Erdélyben volt forgalomban. per partes: részletekben per totum: egészben, teljesen peták: ld. pénz plenipotentiárius: meghatalmazott, teljhatalmú megbízott pint. űrmérték, 2 iccének megfelelő mennyiség, kb. 1,4147 liter pohánka-, (hajdina, tatárka, tatárbúza, haricska, kruppa) a sóskafélék családjába tartozó egynyári növény (latin neve: fagopyrum gaertul); Lisztes szemes termése miatt hűvösebb éghajlatú tájakon vetették. Tenyészideje 12-14 hét, megterem a sovány homokos talajon is. poltura: ld. pénz portio: állami adó; A házra ültetett katonák és lovaik egy napi élelemadagja. Mária Terézia rendeletileg szabályozta az egy napra járó kenyér, hús, bor és széna mennyiségét, és annak az állami adóból levonandó értékét is. posonyi mérö\ ld. pozsonyi mérő 304
