Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Szó- és kifejezés magyarázatok
inventárium: vagyonleltár investigatio: kinyomozás, kikutatás învestitura: beiktatás, birtokba iktatás in vigore: érvényben, virágzásban, életben van irtás, irotván, irotvány: műveletlen föld művelésre alkalmassá tétele. A hagyományosan használt szántók megszűkülése következtében a falu határában gazdálkodásra korábban nem használt részek feltörése, termővé tétele. A korszakban használt szerszámok, eszközök, ekék gyarló volta miatt fáradságos munka volt, ezért több évi adó- és szolgálat-mentességgel honorálták az irtást. Ugyanakkor nem lévén része a colonicalis extravillánumnak, a földesurak gyakorlatilag bármikor magukhoz válthatták, de a szokás és a jog megkívánta, hogy a jobbágy irtásba fektetett munkáját az földesúr honorálja. Az irtás - mint a szőlő - többnyire szabad adás-vétel tárgyát képzete. item: továbbá, hasonlóképpen itidem: éppúgy, hasonlóképpen iuramentom, juramentum: eskü, hit letétele jobbágy: földesúri szolgálatban és joghatóság alatt élő személy, aki a nemes földjén telepedett meg. A föld használata és az azon való lakás ellenszolgáltatásaként szokás, urbárium vagy szerződés szerint munka-, termény- és pénzszolgáltatással tartozott a földesurának, miközben „élvezte” a földesúr jogvédelmét is. jobbágytelek: ld. telek judex: bíró jugerum: területmérték, egy katasztrális holdnak megfelelő szántó vagy rét jurisdictio: törvényszék, a jobbágyok fölött első fokon a földesúri törvényszék ítélkezett kalangya: a learatott, kévébe kötött kalászosokból rakott csomó, vagy kereszt; Egy-egy kalangyában vidékenként 14, 18, 22 kévét raktak. kántor: ld. korcsma kapás: területmérték; Azt a földterületet értik alatta a 18. században, amit egy ember egy nap alatt meg tudott kapálni, kb. 200 négyszögölnyit. karácsony fája: a jobbágy által karácsony ünnepére a földesúmak beszállitott tűzifa; Egyébként a jobbágy mindenféle fahordási, szállítási kötelezettségét értették alatta. karácsonytyúk, karácsony tyúkja: hajdanán a karácsonyi asztalra, később a kialakult és megrögződött szokás szerint a jobbágy köteles volt földesurának tyúkkal, tojással kedveskedni; Kezdetben a jobbágy önszántából adott ajándékából később rendszeres és megkövetelt szolgáltatás lett. Victuálénak is nevezték. kaszás: a szénakaszáláskor robotoló jobbágy kert: többnyire kerített vagy körülárkolt földdarab, nagyobb gondoskodást kívánó vetemények termesztése céljából (dohány, káposzta, zöldségfélék stb.). kerti földek: ld. kert kétszeres vagy abajdóc élet: a búza és a rozs keveréke. A föld hozamának növelése céljából vetették szerte a Kárpát-medencében. kilenced: ld. nóna királyi dézsma: ld. tized 301
