Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Az Urbárium szövege
megterheltetnének, oily esetre az odamenetelben két napon fölül töltendő napok, úgy nemkülömben a visszamenetel is szokott héti szolgálatban, avagy robotban bészámláltassék. Hatodszor: Emellett eféle hosszú fuarban a jobbágyok által mindennemű vámokra s harmincadra, révbérre, úgyszintén a vendégfogadókban szükséges szállásért téendő költséget a földes uraság magáéból fizetni fogja. XIII. §. Mivel a jobbágynak mint tűzre, mint pedig épületre ingyen való faizás meg vagyon engedve, arra való nézve minden ezen faizással élő egész helyes, és vonyó marhával bíró jobbágy tartozik az uraság tisztye által kimutatandó erdőből, és két gyalog paraszt által előre felvágandó egy öl fát24 az uraságnak házához, majorjához avagy más egyéb, a domíniumnak25 kerületében lévő, és kirendelelendő helyre vinni. Ezen kötelesség pedig értetődni fog proportio-szerént az fél-, fertályos- és nyolcadhelyes jobbágyokra.26 XIV. §. Szabad lészen azonban az uraságnak eféle fahordásra és vágásra lévő jobbágyi szolgálatot más egyéb munkára fordítani eképpen: hogy az ölfának hordása helyett egy napi munkát marhával, az ölfát vágó két gyalog paraszt[t]ól pedig favágás helyében mindenekéiül [mindegyikétől] egy napi kézi munkát téli időben vehessen. XV. §.A jobbágy a kilencedet, hol eztet a termésbül kiadni köteles, nemkülömben az hegyvámot27 tartozik roboton kívül az termésnek határában kimutatandó helyre öszvehordani. Viszon[t] minden egyéb, következendöképpen a dézma és majorbéli termésnek öszvehordása is, úgy a földesúrnak vagy tisztyének adandó forspontok28 és másféle fuarozások, akár azok az uraság dolgát, akár a publikumot29 illessék, nem külömben a leveleknek hordása,30 és egyszóval mindenféle szolgálati az jobbágynak, mellyekre egyébbként ezen urbáriomnak rendelése szerént nem köteles, a szokott héti szolgálatban bészámláltassanak. XVI. §. Többire szabad nem lészen az uraságnak jobbágyát akármelly pénzes fuarra is kinszeríttetni, hanem ha a földesúr roboton kívül a jobbágyával gabonáját vagy más termésű vásárokra, piacokra vagy máshová hordatni kívánná, tehát jobbágyával azéránt, ha akarja-é ezen fuart, és mennyi bérért magára felvállalni, minden erőltetés nélkül végezzen. 24 Egy öl fa = megközelítően négy köbméter tűzifa. 25 Domínium = uradalom. Tulajdonképpen a jobbágytartó fóldesur uradalmi közpotja vagy kúriája. 26 Ahol erdő hiányában nem kaptak tűzi- és épületfát a jobbágyok, kézzel jegyezték a nyomtatott urbáriumba, hogy ott nem követelhetett ölfát a földesúr sem. Kitértek arra is, hogy ahol nádas sem volt, a jobbágyok nem kaptak tűzre, épületfedelezésre nádat, az egy-egy egész telek után járó 40 kéve nádat sem kellett a fóldesúrnak levágni, s udvarházába szállítani. 27 Hegyvám = a telepített szőlő után fizetett, a termés mennyiségétől és milyenségétől független szolgáltatás, többnyire mustban szedték, de volt ahol pénzben váltották meg. 28 Forspont = előfogat. A katonaság vagy a kincstár, esetleg a vármegye részére adott igás (ló vagy ökör) fogat. Az előfogat értelemszerűen csak a szekér elé fogott állatokat jelentené, de többnyire szekeret is értettek rajta. 29 Publicum = közösség, közügy (ha a fuvar a megye vagy katonaság, netán a kincstár szolgálatában történt). 30 Leveleknek hordása = az alfabetikus műveltség terjedésével kialakult szokás volt a rokonoknak, családtagoknak és ismerősöknek irt leveleket a jobbágyokkal közvetíttetni (az időt leginkább rabló, saját munkájának végzésétől a jobbágyot leginkább távoltartó foglalatosság) volt. 239
