Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)
Az Urbárium szövege
Harmadik punctom A jobbágyoknak szolgálatairól, vagyis robotyokról. I. §. Minden egész helyes jobbágy köteles lészen maga földesurának minden héten egy napot - napkeletiül napnyugodtig (abban számlálván munkára való menetelét és visszajövetelét, s az etetésnek és itatásnak időit)}* Nem is lészen szabad föllebb jelentett marhás munkát felosztani, és kétnapi munkával duplázni, s arra a jobbágyot kínszeritteni. Hanem ha az jobbágy földesurát csalni akarván, maga gondatlansága miatt, vagy szánszándékkal kevesebb marhát tartana, avagy kevesebb számúval a munkára megjelenne, és Hlyeién marháinak fortélyos héjánossága miatt mással öszvefognaf1 Marhás munka helyetft] pediglen minden hétben azon egész helyes jobbágy földesurának két nap kézi munkával dolgozni tartozik. Eszerént fél helyes, fertályos és nyolcados jobbágyok proportio szerént és minéműségekhez képest szolgám fognak. II. §. Ha a földes uraság és jobbágyok között arról kérdés támadna, hogy a közelebb vagy távúlyabb lévő helységekből robotra jövő jobbágynak az uraság dolgára lévő jövetele, s onnand visszamenetele mennyi időben és robotban számláltassék, s erről egymás között meg nem egyezhetnének, tehát az vármegye tisztye intézze és végezze el, mennyi idő tudniillik az helységnek távul vagy közelebb való létéhez képest számláltassék robotban. III. §. Emellett megengedtetik a földes uraságnak, hogy félnapi járóföldről, avagy pedig messzebbről robotra jövő jobbágyát egyszer egy holnapban egymás után következendő négy napokig akár kézi, akár pedig vonyos marhával téendő szolgálatban megtartóztathassa. Úgy mindazonáltal, hogy azon négy napokban az oda- és visszamenetelének idője is foglaltassék és bészámláltassék. Az jobbágynak pedig, ha eképpen akar véle szolgáltatni, előre (hogy hozzá tudgyon készülni) az uraságnak ebbéli szándékja tudtára adattassék. Ezen fiillül az Hlyeién szolgálatban lévő jobbágy marhájának nyári időben elegendő legeltetés, téli időben pedig mind magának az jobbágynak, mind pedig marhájának szükséges hajlék és alkalmatosság adattassék. IV. §. Azon jobbágy pedig, aki egy avagy legföllebb másfél órányi járóföldre robotra mégyen, november, december, január és februárius holnapokban, az oda- és visszamenetelt 18 19 18 Itt kellett az úrbérrendező biztosoknak kézzel az urbárium szövegébe beírni, hogy a település jobbágyai 2 vagy 4 marhával kötelesek robotolni. Szatmár megye Nyíri járásában szekeres robotra a jobbágyok maguk szekerével, két ökörrel, „mindazonáltal szántáskor négy ökörrel, maga ekéjével és boronájával” kellett kiálljon, s egy a négy ökör vezetésére, illetve hajtására alkalmas személyt is kellett vigyen magával. A kézzel beírt szöveg többnyire mind az ötven település urbáriumában a következő volt: „Két marhával, maga szekerével, szántáskor mindazonáltal négy marhával, maga boronájával s ekéjével uraságnak dolgozni tartozzék. Hogyha pedig valamelly jobbágy négy igás marhának fogyatkozása miatt megírt mod szerint a szántást meg nem tehetné, az olyatén jobbágy mással öszvefogván, egy napi szántást, kétnapi munkával végezzen. Mindazonáltal ezen terhes munkát minden szántáskor csak egyszer megtenni tartozzék. Ha pedig négy marha mellé egy személy elegendő nem válna, akkor a jobbágy egyet, ugyan ollyast, aki minden munkára alklamatos légyen, másikat pedig csak marha hajtásra valót tartozzék adni. Ezen kétt [!] személy mindazonáltal különös kézi munkára ne fordíttathassék. ” 19 A rendelkezés szerint az igás robotot csak a jobbágy csalfasága miatt kiszabott büntetésből lehetett duplázni. 236
