Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

Az külső emberek pediglen, kik nem az én földemen laknak, de az én határomon szántanak, mindenféle őszi és tavaszi életyekbűl mind kilencedet, mind tizedet adni tartoznak. Báránybúi, raj méhekbűl, sertésekből kilencedet tartoznak adni. Az szolgák, hogyha az gazdájok földeiben vetnek, negyven pénzzel tartoznak, ha pediglen különös földet ad nékiek az tiszt, kilenceddel tartoznak. Az pásit-váltó két-két garassal taxáltatik minden darab számos sertésért. Minden gazda egy-egy öl fával tartozik, akinek marhája vagyon. Ide, Károlyban tartozik szállítani, és magát róla quietalni, hogy behozta. Az kinek pedig marhája nincsen, az erdőben tartozik elkészíteni. Szépen az mérték szerént öszverakni, és az tisztnek quietantiaja mellett resignalni. Annak pedig mértéke ezen fekete pacsácska [sic!] lészen, mely suchnak neveztetik. Hatszor olyan széles, hatszor olyan magos és háromszor olyan hosszú, akár gömbelyü, akár hasogatott fákat öszverakván. Az fog egy ölben acceptáltatni, és ez lészen az karácsonyfa helyében. Minden gazda 12 tyúktojással. Minden fejős tehentűl fél-fél icce vajjal. Amikor az uraságnak lényé [!] vagy kendere van, minden gazdaasszony három-há­rom font fonalfonással tartozik. Minden száraz- és vízimalomtól - az kinek vagyon - esztendőnként egy-egy kör­­mötzi aranyat tartozik fizetni. Lakodalmi és temetési solennitásokra miden helység egy-egy vágóval, tizenkét icce vajjal, 24 tyúkkal és 120 tyúktojással tartozik. Az idegeny vármegyékből ha jövevények jönnek az faluban lakni, puszta telekre szállanak. Az olyanok az dominium résziről esztendőbéli immunitása lészen szol­gálattól és taxától. Az v[árme]gye résziről pediglen két esztendeig, de úgy hogy jó házat építsen. Az három forintos büntetések mindenkor az helységbeli bíráké, de azon felül való az földesúré lésznek. A vadászat minden jószágimban felettébb tilalmas. Úgy, hogy aki vagy puskával vagy másképpen vadat öl, vagy elevenen fog, tizenkét forinttal büntettetik, minden engedelem nélkül. Az uraság robotájára - akár marhás, akár gyalogszeres - mikor az nap felkél, akkor állyon bé. Külömben [!] ha későbben jön, csak fél napban fog számiáltatni. Az ro­botárúi hasonlóképpen naplemenetelével menyen. Mely rendelésimnek, hogyha valaki ellene mond, vagy zúgolódás nélkül azokhoz magát alkalmaztatni nem kíványa, vagyis nem akarja, avagy alattomban vagy nyilván izgágát vagy visszavonást csinál, érdeme szerént való jutalmát minden könyörületesség nélkül elveszi. Kitől attam kezem írásával, pecsétemmel megerősített levelemet. Pozsonyban, 1751. július 1. gróf Károllyi Ferencz m. p. Pecsét 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom