Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

11. Az részes aratók iránt is, hogy se a törvénynek, se magamnak ne praejudicallyak, valahány részes arató lészen jószágomban, mindenik egy napi munkával tartozik. Vagy törvény szerint ő is adgya meg a kilencedet a magáéból is.

12. Hogyha pediglen embereim azt kívánnyák, hogy szalmában vegyék tőllök a dézsmát, tehát horgyon, minden helység csűrnek való fát, és én mesterembert adok hozzája, s építsenek csűrt magoknak, s magok is hasznát vehetik ollykor.

13. Az vajdák, nagy- és kisbirák sem kilenceddel, sem tizeddel nem tartoznak, de kötelesek mindenféle datiakra compellálni, és az uraság munkási körül foglalatoskodni.

14. A külső emberek pediglen, kik nem az én földemen laknak, de az én határomon szántanak, mindenféle őszi, tavaszi élettyekbűl mind kilencedet, s mind tizedet adni tartoznak.

15. Bárányokból, raj méhekbül, sertésekbül kilencedet tartoznak adni.

16. A szolgák, hogyha a gazdájok földgyében vetnek, negyven pénz[z]el tartoznak. Ha pediglen különös földet ád nekiek a tiszt, kilenceddel tartoznak.

17. A pázsit-váltó két-két garassával taxaltatik minden darab számos sertésért.

18. Minden gazda egy öl fával tartozik. Akinek marhája vagyon, ide, Károlyba tartozik szállítani. Magát róla quietáltatni, hogy béhozta. Az kinek pedig marhája nincsen, az erdőben tartozik elkésziteni. Szépen - az mérték szerint - összerakni, s a tisztnek quietantia mellett resignalni. Annak pedig mértéke ezen kekete pácácska lészen, mely suchnak neveztetik. Hatszor olyan széles, hatszor olyan magos, és háromszor olyan hosszú, akár gömbölyű, akár hasogatott fából öszverakván. Az fog egy ölben acceptaltatni, s az lészen a karácson fája hellyében.

19. Minden gazda egy karácsonytyúkjával tartozik.

20. Minden gazda tizenkét tyúktojással.

21. Minden fejős tehéntűi fél-fél ice vajjal.

22. Amikor az uraságnak lénnyé [!] vagy kendere van, minden gazdaasszony háromhárom font fonallal tartozik.

23. Minden száraz- és vízimalomtól - akinek vagyon - esztendőnként egy körmöci aranyat tartozik fizetni.

24. Lakodalmi és temetési solemnitásokra minden helység egy vágóval, tizenkét ice vajjal, huszonnégy tyúkkal és százhúsz tyúktojással tartozik.

25. Az idegeny vármegyékből ha jövevények jönnek az faluba lakni, és puszta telekre szállanak, az ollyanoknak az dominium részirül esztendőbéli immunitatioja lészen szolgálattól és taxatúl. Az vármegye részirül pediglen két esztendeig, de úgy, hogy jó házat építsen.

26. Az három forintos büntetések mindenkor az helységbéli bíráké, de azon felyül való az földesúré lésznek.

27. A vadászat minden jószágaimban feletébb tilalmas. Úgy, hogy aki vagy puskával, vagy másképpen vadat öl, vagy elevenen fog, tizenkét forinttal büntettetik, minden engedetem nélkül.

28. Az uraság robotájára - akár marhás, akár gyalogszeres - mikor a nap felkél, akkor állyon bé. Külömben ha későbben jön, csak fél napba fog számláltatni. Az robotárúi hasonlóképpen naplementivel mennyen el.

182