Takács Péter (szerk.): A jobbágylét dokumentumai az úrbérrendezés kori Szatmár vármegye Nyíri járásából - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 66. (Nyíregyháza, 2010)

Parasztvallomások

Károk:

Series maleficiorum:

1. Terra: Ebben semmi maleficiumok nincsen.

2. Praia: Nincs minden gazdáknak marhajoknak tartásokra elegendő kaszálló helly, hanem két-három mérföldnyirül pénzen szereznek szénát.

3. Emporium: Nincsen eb[b]en semmi maleficiumok.

4. Pascuum: Nem szenvednek ebben semmi fogyatkozást.

5. Lignationis: Nincsen ebbéli maleficiumok.

6. Merendi: Ritkán kaphatnak pénzt kézi munkájok által bent az hellységben a lakosok. Hanem egy-két és több mérföldekre szoktak az lakosok pénzkeresés végett menni. Szekereskedésben pedig módgyok nem lévén, azzal pénzt nem kaphatnak.

7. Nincsen ebben semmi maleficiumok.

V. Nem lévén semmi különböztetések az lakosoknak, hogy kik legyenek közűllök egész vagy fél házhelyes gazdák, szántóföldeiknek is telekeik után való kirendelésében. Abban semmi különböztetesek nem való, hanem ki-ki ezen földes uraságok közül magok telekeik után teccések szerint több és kevesebb szántó- és kaszállóföldeket rendeltének. Ugyanazon okbúi nem is mind egyiránt vethetnek. És aki többet vét, harminchat pozsonyi mérőt vethet. Az többi lakosok pedig kevesebb számbúi álló vetést tesznek az három fordulóban. De szántóföldek is nem mind egy iránsóak [sic!] lévén. Azoknak nemelly részében hat és hét pozsonyi mérőt vethetnek. Nagyobb részént pedig szántóföldeik egy-két és három pozsonyi mérő alá valók. Kaszállóhellyek pedig az gazdáknak többnyire egy-két darabbúi állók, mellyeket hathét és nyolc ember egy nap levághat. De azokban saijút soha nem csinálnak.

VI. Quoad dominum Josephum Eötves: Az második punctumra tett reflexió szerint ezen földesúr embereivel tett contractussátúl elál[l]ván. Esztendőnek follyamottya alattmikor csak mi dolog előadgya magát az marhás gazdákat hol vonó marhájokkal, hol gyalogszerben, úgy az marhátlanok is kézi munkára, egyvégtiben egy- és hathetekig is fordíttya. És nem is tudgyák meghatározni az lakosok szántásban és egyebekben esztendőnként tenni szokott szolgálattyokat. Aratáskor ugyan ki-ki az gazdák közül kiszabott rend szerint húsz kereszt életet aratni tartoznak. De azt is tellyesítvén az lakosok, míg csak az uraság élettyében tart, aratásra hajtatnak. Quoad dominam Stephano Irinyianam ас relicquos compossessores possessionis hujus: Sem az örökös jobbágyoknak, úgy a szabad menetelű személlyeknek is szolgálatra kirendelt napszámjok nincsen. Hanem mikor szólgálattyok megkivántatik az földes uraságoknak, az marhás gazdák egész erejekkel, hói pedig gyalogszerben szolgálnak. Az mahatlanok pedig kézi munkájokkal robotáznak. És szolgálattyok nem minden héten szokott megesni. Mikor szolgálnak is, egyvégtiben két és három napokon szokott megesni. Hanem az lakosoknak szántásbéli szolgálattyok különbözőképpen tétetődik. Úgymint:

Quoad dominam Stephano Irinyianam: Esztendőnek follyamattya alatt az négy marhás gazdák négy vonó marhájokkal - az két marhások pedig két marhájokkal - tizenkilenc napokot, - egymással öszvefogván - szántanak. Ezen szántásbéli

99