Piti Ferenc - C. Tóth Norbert - Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284-1524) - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 65. (Nyíregyháza, 2010)
Az oklevelek regesztái
per a következő: mikor Mihály-nap utáni szerdán (1507. okt. 6.) a megye nemeseinek törvényszéket tartottak, Lőrinc felperesként - a törvényes idézés módját betartva - a jelenlévő János ellenében előadta, hogy korábban János testvéreivel (fratribus carnalibus), Bertalannal és Mátyással együtt a törvényszéken felszólította, hogy váltsa magához azt a Karol birtokban lévő, Wywcha nevű birtokrészt, amelyet még apja, Waydafy László bocsátott annak idején zálogba bizonyos pénzösszegért Jánosék apjának, Mihálynak. Miután János és testvérei megígérték neki, hogy a birtokrészt visszaadják, ő kijelentette, hogy kész a részt visszaváltani és a zálogosító oklevél megtekintése után a pénzt kifizetni, majd Jánosékat eltiltotta a haszonvételek további beszedésétől és bármilyen pusztítástól (devastaciones). János azonban e tiltással nem törődve, azon a napon, amikor Lőrinc a zálogösszeget a törvényszéken közhitelű személyeknél (erga manus communes) elhelyezte, az ama részen élő Zylagy Illést (prov.) tetszése szerinti helyre költöztette. - Ezt hallva János azt válaszolta, hogy bár való igaz, hogy a jobbágyot elköltöztette, de a neki zálogba bocsátott részről mint örökölt tulajdonát, amely nagyapjáról szállt rá (séd deporcione sibi impignorata tamquam proprium suum hereditarium ipsum concernentem et ab avo suo ad ipsum condescendentem). Ekkor a velük együtt ülésező nemesi ülnökökkel tanácskozva úgy ítélkeztek, hogy Jánost a jobbágy elvitelével elkövetett hatalmaskodásért 100 forintban marasztalják el, majd a pert az alperes fellebbezésére a király bíráinak a kivizsgálására elhalasztották jelen bírói intézkedéssel, az ottani megjelenésre a 32. napot (márc. 25.) jelölve ki. (D. in Chenger, f. IV. p. Kath. Petri.) Papíron, öt zárópecsét nyomával. DL 84596. (Lónyay cs. lt.) - A külzeten: Personali presencie domini noştri regis etc. Pro nobili Iohanni(i) de Karol contra nobilem Laurencium de eadem Karol transmissio cause. A hátlap bal oldalán bírósági feljegyzés: I(n causam attractus) personaliter, A(ctor) non venit, ideo I(n causam attractus) absolutus est ab impeticione a(ctoris). (Az alperes személyesen jelent meg, a felperes nem jött el, ezért az alperest felmentették a felperes keresete alól.) - Átírta Perényi Imre nádor 1508. júl. 10-én kelt oklevelével, amely az előző bírósági feljegyzésben szereplő felmentést tartalmazza. DL 84598. (Uo.) 457 1509. febr. 14. Csenger. Gaczal-i György szatmári alispán és a szolgabírák emlékezetül adják, hogy mikor Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe előtti szerdán (jan. 31.) Chenger mezővárosban az esküdt ülnökökkel együtt törvényszéket tartottak, Dengelegh-i Bertalan és Ferenc (nob.) a maguk és atyafiaik nevében tiltakoztak, hogy Thelegd-i István (egr.), miként értesültek róla, Dengelegh birtokuk felől bizonyos határjeleket lopva és titokban a királyi és káptalani emberekkel megjáratott az ő kárukra. Eltiltják ezért a határok megjárásától, emelésétől és megújításától, ha tett ilyet. Az ügy tanúságára jelen eltiltó és tiltakozó oklevelet bocsátják ki a részükre. (D. in Chenger, f. IV. p. Scolastice.) Papíron, a szöveg alatt öt pecsét nyomával. Esztergomi kápt. orsz. lt. 42-9-29. (DF 208922.) - A hátlap alján egykorú írással: Protestatoria dominorum Dengeldi. 458 1509. okt. 24. Csenger. Gachal-i György szatmári alispán, a négy szolgabíró és a 12 esküdt ülnök emlékezetül adják, hogy mikor Mihály-nap előtti szerdán (szept. 26.) Chenger mezővárosban Szatmár és a környező megyék nemeseivel együtt (unacum nobilibus tűm dicti noştri comitatus Zathmariensis, tűm et ceterorum comprovincialibus) törvényszéket tartottak, Owari-i Kewer András (nob.) Chahol-i Pál özvegye, Margit (gén.) nevében megyei levéllel 184
