Piti Ferenc - C. Tóth Norbert - Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284-1524) - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 65. (Nyíregyháza, 2010)
Az oklevelek regesztái
Átírta Szatmár megye hatósága 1475. dec. 14-i, fogalmazványnak tűnő jelentésében: 424. DL 45629. (Múz.Ta. 1898-25.) 1 A mondatrész igéje - talán másolási hibából - hiányzik. százat (megtartott).1 Kéri ezért őket, hogy küldjenek ki maguk közül egyet vagy kettőt, akik tartsanak vizsgálatot, majd tegyenek a királynak jelentést. (D. Bude, in Martini.) 424 1475. dec. 14. Csenger.1 Kanthor Imre és Gyarmathy Benedek szatmári alispánok és a négy szolgabíró emlékezetül adják, hogy mikor Luca-nap utáni csütörtökön (dec. 14.) törvényszéket tartottak, megjelent előttük Thwkod-i Miklós2 és bemutatta Bátori István országbíró 1475. nov. 11-én kelt levelét (423), kérve, hogy írják át azt Chahol-i Pál és fia: Imre (egr. dóm.) részére. A levélnek megfelelően kiküldték maguk közül Thwkod-i Miklóst (nob.), aki visszatérve jelentette, hogy Chahol-i László {egr.) valóban Megges birtokra ment és itt Tóth Kelement - nem saját kertjében, hanem máshol - keményen elverette, feleségét viszont nem is látta {uxoremque eiusdem neque vidisset), a 400 juhot pedig valóban elhajtotta, de hamarosan visszaadta kevés kárral {cum aliquibus dampnis), de egyet sem tartott meg magának. Thot Kelemen viszont tényleg mások birtokára költözött. Mindezt megírták a királynak. Szakadt papíron, pecsételés látható nyoma nélkül, vélhetően fogalmazvány vagy közel egykorú másolat. DL 45629. (Múz. Та. 1898-25.) - A hátlapon: Obsequium famulatus. 1 Az oklevél Obsequium famulatus cum perpetua fidelitate szöveggel kezdődik, és a megszokott jelentésektől eltérően damus pro memoria áll az első mondat végén. (E formára lásd még: 426.) Az oklevél végén a dátum helyén csupán annyi áll, hogy die, azaz a keltezés minden bizonnyal azonos az oklevélben szereplő dátummal. 2 Eredetileg Ladislaus Amadé, de kihúzva, és Nicolaus föléírva. 425 1479. szept. 13. Buda. Bátori István országbíró Szatmár megye hatóságának. Előadták neki Karol-i Lancz László és Mihály, illetve Davidhaza-i Gergely nevében, hogy noha egykor László és Mihály perbe vonták Karol-i Jánost (egr.) a hármukat közösen illető Apathi birtok elfoglalása miatt, amely perben János csalárd módon győzelmet aratott és a birtokot a királytól újadományba is kérte, majd Jakab-nap (1479. júl. 25.) körül Bere-i János királyi ember és a szentjobbi konvent tanúbizonysága útján a birtokot a maga részére is iktattatta, végül kisasszony-nap (szept. 8.) körül János Fen-i jobbágya, Bodo László ura utasítására elszállított három szekémyi, László Gencz birtokon belüli zálogos rétjén általa lekaszáltatott szénát, amivel kedve szerint cselekedett. 1466 László-napja (jún. 27.) körül Karol-i János ismeretlen okból - maga mellé véve Bere-i János nemes, Nagh Kelemen és Kys Bereck nem nemes familiárisait - fegyveresen Gechew Tamás nevű, Karol-on lakó jobbágya házára és telkére támadt, ahol Davidhaza-i Jánost, Gergely panaszos atyafiát (fratrem), noha ártatlan volt, megölte. Kéri ezért, hogy küldjenek ki maguk közül egyet vagy kettőt, akik tartsanak vizsgálatot, majd tegyenek jelentést a királynak. (D. Bude, f. II. a. Exalt. Cruciş.) Átírta Szatmár megye hatósága 1479. okt. 7-én kelt jelentésében: 426. DL 99107. (Károlyi cs. nemzetségi lt., Károlyi cs.) 170
