Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
A magyar királyi 12. honvéd gyalogezred Nyíregyházán és Nyírbátorban (1920-1945)
A magyar királyi II. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezred Nyíregyházán és Nyírbátorban A kezdet Az ezredet 1920 tavaszán, a megszálló román csapatok kivonulása után kezdték el szervezni a volt magyar királyi munkácsi 11. és szatmári 12. honvéd gyalogezredek utódjaként. Ugyanebben az évben írták alá a magyar kormány megbízottai a gyászos emlékű trianoni békediktátumot, melynek katonai rendelkezései rendkívül súlyosak voltak. A békeokmány mindenekelőtt kimondta, hogy a magyar hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet felállítani és kiegészíteni, s annak 35 ezer főben maximált személyi állományában csak hadosztály-szintig szerveződhetnek gyalogos alakulatok. A nyíregyházi gyalogezredet a Nemzeti Hadsereg debreceni katonai körletébe sorolták be. Egyelőre még szám nélkül, a debreceni, illetve mátészalkai székhelyű gyalogezreddel alkotott egy gyaloghadosztályt. A debreceni katonai körlet 1920. május 1-jei jelentésében az alábbiakat olvashatjuk az önként bevonult legénységről: Felszerelése és ruházata teljesen hiányzik". 1 A nyíregyházi helyi sajtó, a Nyírvidék is rendszeresen beszámolt az ezred szervezéséről. Az április 11-i szám a megalakulásról tudósít: „...A gyalogezred törzse már Nyíregyházára érkezett, élén csíksomlyói Czikely István alezredessel 2, aki a tisztekkel együtt fáradhatatlan ambícióval dolgozik az ezred megalakításán. Az előmunkálatok nagy része már elkészült s pár hét múlva már vidám trombitaszó mellett fognak végigmasírozni az első századok Nyíregyházán..!' Az ezred elhelyezésére a Honvéd utcai volt honvéd huszárlaktanyát jelölték ki, melyet azonban korábban a megszálló román katonaság teljesen elpusztított, úgyhogy előbb itt a szükséges felújítási, átalakítási munkákat kellett elvégezni. Addig az ezredparancsnokságot a polgári olvasó egylet helyiségében szállásolták el. A zászlóaljak közül egy Nyíregyházán maradt barakkokban és nélkülözhető középületekben, egy zászlóalj Kisvárdára, egy pedig Nagykálióba szállásolt. Az ezred tiszti étkezdéjét Nyíregyházán a Kállói út egyik magánházában rendezték be. Tervezték az ezred katonazenekarának és a tiszti kaszinónak létesítését is 3. 1920. április 12-én katonákból és városi tisztviselőkből álló vegyes bizottság vizsgálta felül a laktanyák állapotát. A helyreállítás költségeit mintegy ötmillió koronára becsülték. A hónap végén tartott szakosztályi ülésen a városi mérnök javaslatára a gyalogsági laktanyában elvégzendő sürgős munkákra 200.000 koronát szavaztak meg. A nyár végére a kaszárnyát nagyjából sikerült rendbehozni, s ide vonult be a gyalogezred parancsnoksága és II. zászlóalja. 1 Hadtörténelmi Levéltár, Honvédelmi Minisztérium, Elnöki iratok (a továbbiakban: HL. HM. Ein.) 1920. I. tétel 1065. 2 Czikely István, vitéz csíksomlyói (Csíkszereda, 1870. január 11.- Budapest, 1932. szeptember 4.) ezredes, címzetes tábornok. Az első világháborút követően 1919. május 29-től augusztus 25-ig a székely dandár parancsnoka volt, majd a fővárosi, jászberényi, illetve a nagykátai karhatalmi csapatok szervezését irányította. 1919. november 20-tól a szolnoki csendőrtartalék ezred, majd 1920. február 15. és augusztus 1. között pedig a nyíregyházi gyalogezred parancsnoki teendőit látta el. Ezt követően Debrecenben az összesített pótkeretek ideiglenes parancsnoka, október 15-től a Szabolcs vármegyei katonai parancsnokságon a nem ténylegesek nyilvántartó tisztje, 1921. június 15-től pedig Hont-Nógrád vármegye népgondozó vezetője (másutt vármegyei katonai parancsnok) volt. Előbb 1924. június 17-én, majd 1926. június 30-án vonult nyugállományba. 3 Nyírvidék (a továbbiakban Nyv.) 1920. április 11. 83. sz. 1. o. • 7
