Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
A magyar királyi II. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezred harctudósításai
való visszatérésre kényszeríti. A községbe érve azonban a visszatértek a házak között szétszéledtek. A zászlóaljparancsnok és törzsének töredéke Krinyicán maradt és az oda beérkező Keserű alezredesnél jelentkezett. Parancsot kapott, hogy törzsével a községet kelet felől biztosítsa. 17 h-kor a zászlóaljparancsnok a község kiürítése után törzsével visszavonult Osztrogozsszkba. I. 17-én a zászlóaljparancsnok és törzsének töredéke Osztrogozsszkból irányítás alapján Nyikolajevkába menetel. Veretyjénél a zászlóaljparancsnok egy Osztrogozsszk felé menetelő oszlopot megállít. Az oszlopnál pánik van és a zászlóaljparancsnok azt a közlést kapja, hogy Nyikolajevkára menni nem lehet, mert az út le van zárva orosz erőkkel. A zászlóaljparancsnok az oszlopot megfordítja és a zászlóaljtörzsből néhány géppuskással és Bereczky zászlóssal a menetet szétbontakoztatja. Az utat Veretyjétől nyugatra 3-4 km-re ellenséges síosztag tartotta lezárva. A zászlóaljtörzs és az idegen alakulatokból való emberek támadására az oroszok szétszaladtak. Veszteség: sebesült hét honvéd, hősi halált halt kettő. Az ellenség részéről a veszteség: hat halott, a sebesültek száma ismeretlen. A zászlóaljtörzs folytatja menetét és I. 18-án 2 órakor Nyikolajevkára ér. I. 18-án 5 h 30-kor a zászlóaljtörzs folytatja menetét Bugyennijen keresztül Novij Oszkolba. I. 18-án 22 órakor Novij Oszkolba érve a zászlóaljparancsnok az állomásparancsnokságon jelentkezett, ahol törzsével együtt beosztást kapott az „Ilonkay csoportba" 17 5. Ezzel a zászlóalj önálló alkalmazása megszűnt 17 6. A visszavonulás során a zászlóalj anyagának 80 %-a, embereinek 60 %-a lett a veszteség: halott, sebesült, beteg, megfagyott. A csapatok nagy része a szokatlan nehéz körülmények közötti tűzkeresztség és a túlerejű ellenséggel szemben a nagy hidegben vívott harcban idegeiket elvesztették. A csapatok és emberek egy része a parancsnokokat keresve és azok köré csoportosulva, a szokatlan körülmények között is megállta helyét. Tábori posta 220/131. 1943. III .3-án vitéz Léczfalvy százados Léczfalvy Alfonz századosnak a 12/111. zászlóalj parancsnokának aláírásával fennmaradt egy 1943. április 6-án keltezett „Harctudósítás" is, mely 1943. január 16-ától részletesebben közli az eseményeket. A fenti időponttól adjuk közre e másik „Harctudósításban" leírtakat: I. 16-án délelőtt folyamán a 12/111. zászlóalj összegyűjtött embereiből kb. egy és egy fél század és három géppuskás raj alakult. E megalakult egység a zászlóaljparancsnok parancsnoksága alatt Pallay alezredesnek lett alárendelve. 11 órakor a zászlóaljparancsnok parancsot kapott, hogy Dolsikra vezesse be a felderítést és utána nyomuljon előre Dolsik irányába, zárja le a dolsiki völgyet, Dolsikot tisztítsa meg az ellenségtől. Ezáltal biztosítsa az új védőállás felvételét, mely a Krinyica - Scserbakovo vonalban fog húzódni. ll h 30-kor a zászlóaljparancsnok a felderítést egy szakasszal Fitos Árpád zászlós parancsnoksága alatt bevezette. A felderítő járőr az élelem felvételezése után 12 órakor elindult. 175 Ilonkay József alezredes csoportja 1943. január 19-án Maszlovkán 653 főből állott. (HL. 2. hds. 25. fasc. Muzsay-csoport naplója 1943.1.-III.) 176 1942 novemberében 1000 fővel a keleti hadszíntérre elvonult 12/111 zászlóaljból 1943. március 15-re 10 tiszt és 326 főnyi legénység került hátra a Dnyeper folyón túli területre, Iljinici községbe. (HL. 2. hds. 25. fasc. 10. könnyű hadosztály-parancsnokság 6. számú harctudósítása 1943. 1.—II. Molnár László ezredes) 58 •.
