Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)

A magyar királyi II. Rákóczi Ferenc 12. honvéd gyalogezred harctudósításai

szávai. Parancsot adtam, hogy századával - kb. 200 fővel - vegye fel az összeköttetést a tőlem jobbra lévő Keserű zászlóaljjal, s a köztünk lévő hézagban foglaljon el védőállást. Molnár hadnagy visszavonulása miatt kénytelen voltam a 12/7. ezredtartalék századot védelemben hagyni, s a beásásra utasítani. Molnár hadnagy embereivel a 12/7. század jobbszárnyára ment, s ott zárt alakzatban, majdnem vonalban, egy tömegben felállt a teljesen nyílt terepen. A zászlóaljsegédtiszt útján ismételten parancsot adtam a védőállás elfoglalására. Erre Molnár hadnagy hozzám jött, s írásban kérte a parancsot. Megadtam írásban is, s rávezettem a hátlapjára, hogy ezen parancsomat már 6

h-kor adtam, de 8

h-ig nem hajtotta végre. Tanúként ezt vitéz Veress tüzér ezredes és Szigetvári zászlós is aláírta, rajtuk kívül jelen volt még Sefcsik Antal tartalékos zászlós. Kb. 7

h-tól kezdve erős harci zaj hallatszott a 6. század reteszállásba rendelt részei felől, s azok helyén már ellenséget figyeltem meg. Összekötő járőröket küldtem a 6. és a 4. századhoz. 8 és 9

h között a 4. század irányából is harci zajt hallottam. A kirendelt összekötő járőr rövidesen visszatért. Nem tudott előrejutni, mert ellenségbe ütközött. Bilkei Sándor, majd Bauer Emil tartalékos zászlósokat rendeltem egységükkel járőrbe. Közben az ellenség előregyülekezését és a harckocsik előremozgását jól lehetett látni. Fő előnyomulási irányuk Kolomejcevo volt. Századaim védőállása és harcálláspontom között állandóan még erős géppisztoly- és aknavetőtűz hallatszott. A délelőtt folyamán a 10. könnyű hadosztály parancsnoka értesített, hogy Kolomejcevot viszszafoglaltuk

14

3. A járőrök, Bilkei és Bauer zászlósok jelentették, hogy nem tudnak előrenyomulni, mert az ellenség olyan nagy tömegben van előttük és a 4., illetve az 5. század között, hogy számát sem tudják jelenteni. Kb. 1 l

h-kor a Keserű zászlóalj azon helyzetközlését küldte, hogy fel lett váltva és Kolomejcevon át hátramegy, ott gyülekezik. Már korábban is megfigyeltem, hogy ettől a zászlóaljtól egyes rajok viszszavonulnak'

4

4. Teljesen magamra maradtam, jobboldalam és hátam védtelen. 13

h-tól kezdve megszűnt az ezred és a könnyű hadosztály-parancsnokság felé a távbeszélő öszszeköttetés. Ezt Veress tüzér ezredes közölte velem, aki állandóan a távbeszélő mellett tartózkodott. Én már teljesen be voltam rekedve, beszélni alig bírtam. A délelőtt folyamán az 5. század távbeszélőn, az ezred és tüzérségi figyelő útján jelentette az ellenség előretörését. Saját részünkről a tüzérség előrehelyezését kérte. Vitéz Veress tüzér ezredes ez ügyben felvilágosítást nem tudott adni, s a 10. tüzérezred útján intézkedett. Kb. 13

h 30-kor a 12/7. századdal Salusnoje, illetve a 12/5. század és a harcálláspontom között levő ellenségre támadást akartam végrehajtani. A parancs elejét már ki is adtam, mikor vitéz Veress ezredes úr félbeszakított, félrehívott és közölte velem, hogy ezt ő helyteleníti. Ha akarom, írásba is adja ezt. Mint mondta, ha elviszek innen erőt, úgy az egész tüzérosztály tüzelőállásával és lövegeivel védtelenül marad. Közölte, hogy fel fogja hívni a 10. könnyű hadosztály vezérkari főnökét

14

5, s elmondja neki is szándékomat, s majd a vezérkari főnök adta utasítás értelmében járjak el. Vitéz Veress 143 Kolomejcevot a 6/1. zászlóalj foglalta vissza 1943. január 15-én reggel 8 órára. Az ellenséges túlerő nyomására azonban már a délelőtt fel kellett adni a községet. (HL. 2. hds. 25. fasc. 6. gyalogezred harctudósítása 1943. 1.-11. Pallay Jenő alezredes) 144 A 10. könnyű hadosztály-parancsnokság 6. számú harctudósításában az 1943. január 15-iki helyzetről az alábbiakat olvashatjuk: „1 l

h körüli időben a 8/111. zászlóalj Keserű István alezredes intézkedésére az arcvonalat felső parancs nélkül elhagyta és Svedovora visszavonult. A zászlóaljparancsnok eme önkényes intézkedésével mondhatni kinyitotta a hadosztály jobbszárnyát az ellenség előtt." Keserű alezredes fenti intézkedésével zászlóalját mentette meg a teljes megsemmisüléstől. (HL. 2. hds. 25. fasc. 10. könnyű hadosztály-parancsnokság 6. számú harctudósítása 1943. I.—II. Molnár László ezredes) 145 A 10. könnyű hadosztály vezérkari főnöke 1942. november 3. és 1943. március 22. között Zsigmondy László (Mohol 1901 február 4. - Aachen, 1992. február 3.) vezérkari őrnagy, majd vezérkari alezredes volt. • 47