Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
A magyar királyi 12. honvéd gyalogezred Nyíregyházán és Nyírbátorban (1920-1945)
A későbbiek során a fellépések helye kibővült, térzenét adott a zenekar a Sóstón és a Károlyi (ma Benczúr) téri Lengyel-kioszk előtt is, ahova a város 1926-ban egy vasbeton tribünt is építtetett 2 4. Nemcsak a térzenében jeleskedett a nyíregyházi katonazenekar, hanem - ha a szolgálat megengedte - kisebb létszámban játszottak a színházban is. A Diadal moziban az akkor még némafilmek alá a kísérőzenét szintén ők adták. 1927 januárjában pedig Kiss János karnagy vezetésével nagyszabású szimfonikus hangversenyt adott a zenekar a Korona szállóban tomboló közönségsiker mellett. A műsoron Beethoven Eroica szimfóniája és a Leonóra nyitány mellett Liszt I. Magyar rapszódiája és Mozart Török indulója szerepelt 2 5. Ez a zenekar fogadta 1923. május 6-án Horthy Miklóst 2 6, Magyarország kormányzóját is, aki e napon a helybéli huszár- és gyalogezred zászlószentelésére érkezett a városba. A kormányzó fogadására és a zászlószentelésre díszbe öltözött a város. A Városháza erkélyét és a Kossuth teret, az ablakokat már hajnalban elfoglalta a nézőközönség. Felvonultak a helyőrség alakulatai is a térre: gyalogosok, huszárok, tüzérek. 9 órakor érkezett a kormányzó a vasútállomásra, itt Kállay Miklós főispán 2 7 és Bencs Kálmán polgármester, Kratochvil Károly 2 8, a debreceni vegyesdandár parancsnoka, Nagy Frigyes ezredes 2 9, a 12. honvéd gyalogezred és Dienes-Oehm Tivadar ezredes 3 0, a 4-es huszárok parancsnoka, a vármegye és a város számos előkelősége köszöntötte. Innen a Kossuth térre hajtottak, ahol a kormányzó megszemlélte a felsorakozott csapatokat, majd a Korona szálló bejáratával szemben felállított emelvényre lépett. Közben megérkezett a két ezred zászlója a római katolikus templom elé, ahol Zadravecz István tábori püspök 3 1 felszentelte a gyalogosok és huszárok zászlaját, majd a kormányzóné mint zászlóanya szalagot kötött a zászlókra. A beszédek és a zászlószegek beverése után a megáldott és felszentelt lobogókat a kormányzói sátor elé vitték, ahol Horthy Miklós a következő beszéd kíséretében adta át a zászlókat: „A csapatok zászlói jelképei azon őseinktől reánkmaradt erényeknek, melyet mi magyarok ezer esztendő harcaiból örököltünk dicső őseinktől. A 24 SzSzBMÖL. V. B. 186. XIII. 623/1926. 25 Nyv. 1927. január 15. 11. sz. 3. o. 26 Horthy Miklós, vitéz nagybányai (Kenderes, 1868. június 18. - Estoril /Portugália/, 1957. február 9.) altengernagy, Magyarország államfője. 1919. június 6. és július 12. között a Károlyi Gyula vezette szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, majd a Nemzeti Hadsereg fővezére. 1920. március l-jétől Magyarország kormányzója. Államfőként meghatározó szerepe volt a két világháború közötti magyar politikai életben, illetve Magyarország 1941. június 27-i hadba lépésében. A nyilas hatalomátvételt követően családtagjaival együtt Németországba szállították. 27 Kállay Miklós, nagykállói (Nyíregyháza, 1887. január 23. - New York, 1967. január 14.) politikus, földbirtokos. 1922 és 1929 között Szabolcs és Ung „közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék" főispánja volt. 1942. március 9-től 1944. március 22-ig Magyarország miniszterelnöke, 1943. július 24-ig külügyminisztere. 28 Kratochvil Károly (Brünn, 1869. december 13. - Budapest, 1946. szeptember 19.) altábornagy. 1921. augusztus l-jétől 1923. augusztus 1-jéig a debreceni 6. honvéd vegyesdandár parancsnoka. Ezt követően a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium állományában szolgált, s 1924. november 19-ig a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója. Utána még egy évig átmeneti viszonyba került, majd 1925. december l-jével nyugállományba helyezték. 29 Nagy Frigyes, felsővályi (Debrecen, 1877. április 21. - Debrecen, 1932. július 7.) ezredes, 1925. május l-jétől tábornok. 1922 májusától 1924. augusztus 20-ig a nyíregyházi 12. gyalogezred parancsnoka volt. Ezt követően a debreceni 6. honvéd vegyesdandár parancsnokságára került, s nyugállományba helyezéséig, 1928. július 1-jéig szolgált itt, többek között mint IV. közigazgatási alkalmazott tiszt. 30 Dienes-Oehm Tivadar, vitéz (Perlak, 1871. április 7. - Budapest, 1928. február 1.) huszárezredes, 1923 szeptemberétől tábornok. A nyíregyházi 4. honvéd huszárezred parancsnoka az ezred megalalkulásától, 1920-tól 1923. július l-ig, majd nyugállományba vonulásáig, 1924. július l-ig beosztott tábornok a debreceni 6. honvéd vegyesdandár parancsnokságon. 1921. július 25-től haláláig Szatmár-Bereg-Ugocsa vármegyék Vitézi Széke székkapitánya. 31 Zadravecz István (Csáktornya, 1884. július 26. - Esztergom, 1965. november 13.) ferences szerzetes, római katolikus tábori püspök. Mint tábori lelkész 1919 augusztusában részt vett a Nemzeti Hadsereg szervezésében. 1920-ban püspökké szentelték. Ezt követően 1927-ig a Nemzeti Hadsereg, illetve a magyar királyi honvédség tábori leikészetének vezetője, szervezetének kiépítője. 1925-ben belekeveredett a frankhamisítási ügybe, s bár a bíróság felmentette, 1927-ben nyugállományba kényszerült. • 13
