Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

(1340: AOkl. XXIV, 122). 1341-ben Csaholy(monostor)i Péter fia: János állítása szerint a Kraszna m.-i Csízér az ő és elődei örökölt birtoka, amelyet a szomszédok és Szatmár m. nemesei is megerősítenek. Csaholyi [János fia:]„Nagy" Péter udvari ifjú ( 1351 : DF252593; Engel: Archon. I, 479), Meggyesi Simon szepesi ispán szepesi alvárnagya (1351: DL 60263; A. V, 458), Szatmár m. ülnöke (1357). 1429-ben Zsigmond király Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost [felesége Kusalyi (Közép-Szolnok m.) Jakcs János leánya: Ilona 1444: DL 38281 ] és Lászlót [felesége Kallói (Szabolcs m.) Klára (1428: DL 54596/1 ; Szirmay II, 112)] Monostoroscsaholy birtokukban is új adomány címén megerősíti. Mátéval volt határos (1325), Derzs faluból út vezetett ide (1337). Papja 1317 körül végrendeleti tanú. Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó - a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ( 1251 ; 1434: DL 54864) - egyházának Pál papja 1332-ben 4, 1333-ban 3, 1334-ben ismét 4 g. pápai tizedet fizetett. A minden bizonnyal három hajós templomra vonatkozik Szirmay II, 106: „régi Templomának egy dombon... helyei látszanak; Fényes I, 195: „Csáholy, puszta, nem régen népesíttetett meg újra. Régi templomának omladékai most is láthatók." A XfX. sz.-ban Kocsord, Mátészalka, Nyírmeggyes, Gebe, Fábiánháza és Ecsed határolta (Pesty, 1864). — Nyírcsaholy, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1416: 5796 kh.). CSALÁNOS 1. 75. 1325: t. Myke Chalanus (Károlyi I, 62; AOkl. IX, 81); 1396: p. Chalanus (Zs. I, 4331); 1405: item Blazius de Petry dictus, PaulusJaber, Anthonius Magnus, Greg, iudex, Laur. Pénzes in Calanos (DF 221511 =LO AA. nro. 23); 1419: p. Chalanos (DL 98833; Károlyi II, 49); 1431: ~ (DL 98899; Uo. II, 137). A falu Vada földjén jött létre, Csalánosvadának is nevezték (ld. ott). A hn. 1325-ben felbukkanó előtagja a Kaplony nb-i „Szakállas" Mikére utal ( 1291 : DL 98560; Károlyi I, 20). Utótagja a csalán növénynév -s képzős származéka, jelentése 'csalángyolcsot, -szövetet készítő'. Más értelmezés szerint a hn. jelentése 'olyan hely, ahol sok a csalán'. Feltűnésekor, 1325-ben [a Kaplony nb-i] „Ördög" András [a Károlyi cs. őse] és fiai: Miklós, Simon [Mihály és Marhard], másrészről Endus fiai: György [a Vadai cs. őse] és Deun (Dévény), harmadrészről Péter fiai: „Zonga" (Zunga) Péter [a Vetési cs. őse] és Márton [a Csomaközi cs. őse], valamint ugyanazon Péter fia: János [a Bagosi cs. őse] fiai: Simon és János megosztoznak birtokaikon. Olcsva birtok az egykor Mikecsalánosnak nevezett földdel együtt „Ördög" Andrásnak és fiainak jutott. 1405ben a Károlyiak 5 idevaló jobbágya is részt vesz a Sárvármonostora puszta. Szentmárton és Ecsed birtokokhoz tartózó Éger erdő kivágásában. 1419-ben Zsigmond király Károlyi Mihály fiait, Bertalant és Lászlót, Marhard fia: Andrást, László fiait, Jakabot és Jánost új adomány címén e birtokukban is megerősítette. 143 l-ben nevezik először Csanálosnak (Chanalas DL 98896; Károlyi II, 130), ugyanez évben említik Kálmánd és Kaplony határjárása során Kaplony és Csalános közös határpontját, a Kálmándról Csalánosra vezető utat, Csalános és Vállaj közös határpontját. Vada Csalánossal volt határos (1396). A XIX. sz.-ban É-ról Börvely és Kálmánd, K-ről Nagykároly, D-ről Fény, Ny-ról Porháza [puszta] és Vállaj (Pesty, 1864), ill. Vada (Szirmay II, 61 ) határolta. — M. Csanálos. R. Urziceni, j. SM. (Hnt. 1892, 1038: 5406 kh.). CSALÁNOS 2. 76. 1429: pr. Chalanus (DL 61013). Részegei György 1429-ben előadott panasza szerint Gúti (Szabolcs m.) András, Boldizsár és János az ő Csalános pusztáját, amely Onad birtokához tartozik (adp-nem suam Onaad appellatampertinens) elfoglalták. — Érkörtvélyes határába olvadt (Pesty, 1864: „Csanálos dűlő keletről a Bihar megyébe kebelezett Piskolt község határával szomszédos...").