Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Margit a szálkai uradalmat - benne Remeteszeget is - az óbudai apácáknak adományozza. 1360-61-ben már Ejeggel veszik egynek. 1360-ban [a Káta nb-i] Csaholyi János mester fiai: Péter és Sebestyén a szomszédság [Kocsord] jogán tiltakoznak, hogy "Magyar" Pál felesége Remeteszegbirtokát is eladja. Az apácák e távoli (s ezért nehezen irányítható) uradalmukat benne a már faluhelynek nevezett, s Mátészalkához tartozó Remeteszeggel - Csaholyi János fiainak, Sebestyénnek és Jánosnak, valamint Péter fia Lászlónak 1367-ben eladják. 1381-ben Csaholyi "Nagy" János fia: János, ha meghalna, e vásárolt birtokát is fiatal öccsére, Sebestyénre hagyja. Ők ugyanakkor Remeteszeg 1/3-t is "Cudar" Péter mester feleségének, [Csaholyi] Klárának átadják (DF 253472; TT. 1889. 731, 172. reg.). 1406-ban Bölcsi (Borsod m.) "Kiscudar" Péter özvegye hűtlensége miatt itteni birtokrészét is Zsigmond király Csebi (Zemplén m.) Mihály fiainak, "Orosz" Jakab volt alpohárnokmesternek, Miklósnak Istvánnak és Lászlónak új adományul adja. Csaholyi Sebestyén fia: István fiai: János és László e rész visszaszerzésére 1419-ben tett erőfeszítései 1423-ban sikerrel jártak (DF 252609; TT. 1889. 744, 247. reg.), s Zsigmond király új adomány címén 1429-ben e Varsányhoz/7 számított puszta birtokában is megerősítette őket. — Balogh László szerint a Kraszna - Kocsord és Olcsva közötti, Ejeggel azonosnak vett szakasza - mellett kereshető {MNy. LXVIII. /1972/ 79). Kocsord határába olvadt (Pesty, 1864: .Átmenve a Kraszna folyamon belső Sőre, elnevezését honnan vette, nem tudhatjuk. Jelenleg is úgy neveztetik. Ugyanezen dűlőben erdő láda nevű faluhely, a falu elbomlásából semmit tudni nem lehet, ugyanezen dűlőben egy kápolna hely, melynek falaival egy ölnyi magasságuakat a 78 éves emberek tudnak magyarázni, amely jelenleg m.szálka mezőváros felé menő út felett van. A kápolna felöl úgy hallottuk, a régi öregektől, hogy azt még a rácok építették volna, de bizonyost róla nem tudunk"). Ld. még Sándor alatt! RENTE Ld. Homoród 2. alatt! RÉSZEGE 401. 1215/550: de v. Kezuga [o: Rezuga] Joab, Moc, Meduen et Forces (VR. 182.§, 196; ErdOkmt. I, 80); 1284: t. Rezege, iuxta maiorem ~ in C-u de Zothmar exist. (DL 98507; F. V/3, 263; Károlyi I, 16); 1298/419: nob-es de ~ (Cornides D. másolatgyűjt. F. VI/2, 163); 1316: p. ~ (A. I, 396-8; Károlyi I, 44-46; AOkl. IV, 290); é.n. [1320]: in v. Rezuge (Ternes I, 19; AOkl. V, 728); 13[2]2: mg. Alex. J. Alexi de Rezege (Uo. VI, 773); 1326/XVIII.: p. Rezegi-Resegi-Reszhege; Alex, de Rezeuke (Uo. X, 199. 200, 203); 1327: Paul.J. Oliveri de Rezuge (Károlyi I, 68; Uo. XI, 517); 1332-4/PpReg.: Laur. sac. de Bezüge, Geo. sac. de BozukaiVat. l/l, 108, 134); 1333: Alex, de Ryuzege (Károly

II. 82; AOkl. XVII, 505); 1341: Alex, de Rezege (Uo. XXV, 415, 837); 1342: ~ (DL 3490; A. IV, 230); 1369: Pet. f. Paulide ~,St.f. Pauli de ~ (DL 70653; Perényi 93); 1417: p. ~ (Zs. VI, 1156); 1418: ~ (Uo. 2054). A hn. a szn.-ként is alkalmazott magyar részeg mn. -e képzős származékából keletkezett. A kisnemesi falu 1215-ben tűnik fel, amikor a szolnoki vár jobbágyai, Atyusz és Tumulot az idevaló Jóbot, Mokot, Medvét és Farkast, valamint a penészleki Tibát és [az Ákos nb-i Ákos fia:] Péter jobbágyait, Keszit és Mikót 10 M.-nyi erőszakos károkozással vádolják. 1284-re már kettévált Részegére és Nagyreszegére. Az előbbi Toh-i Mikó fiai: Mihály, Pál és Benedek Nagyreszege mellett fekvő örökölt birtoka, amelyet 10 ezüst M.-ért eladnak Ny-i szomszéduknak, a [Gutkeled nb-i] Lőrinci Green/!/ [Zágráb, Horváthország] Joanka bánnak [az Adonyi család ősének). Ekkor Ny-ról László és Egyed Onad és [Kidéi] Pál fiai: Bertalan és Gergely [Kide] földje, K-ről a Laposhalom [monticulum Lopusholm), D-ről a fenti Mikó fiainak földje, É-ról ? [kitörött rész; a Kaplony nb-iek] Vezend földje határolta. 1298-ban a [nagy]reszegei nemesek: Oli-