Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Sebestyén fia: István fiai: János és László tesznek kísérletet. Ok 1423-ban (DF 252609; TT. 1889, 744, 247. reg.) sikerrel jártak, s 1429-ben Zsigmond király új adomány címén e bir­tokrészben és a hozzátartozó Tőröstelek pusztában is megerősítette őket. 1454-ben a két Csaholyi testvér, János és László Parasznya Hodász felőli határát megjáratták. D-ről É-nak haladva érintették a Kútfő forrást (Jons Kwtfew), az Erdőség erdőt (silva Herdwsegh), a Hodászra vezető utat, a Ruszkalapossa síkot (planicia Rwzkalapossa), a Leshegyet (ad montera Leshegh) és a másik hegyet, a Hasas hegyet (ad alium montem Hasashegie). Ezek közül a Ruszka és a Leshegy ma is él a hodászi határban (Kálnási 1989, 95, 91). A határjárásnak a Jánosiak és Derzsiek ellentmondtak (DF 284682 = LO Acta Bercsényiana XXII­29). Afalu plébánosa 1438-ból ismert (DL 39541 ; LK9/1931/83, 91. reg.). A XIX. sz.-ban K-ről Nagydobos, DK-ről Ópályi, D-ről Papos, Ny-ról Vaja, ÉNy-ról Pusztadobos határolta (Pesty, 1864). — Nyírparasznya ( 1907), SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1448: 2529 kh.). PARLAG 353. 1270/409: p. Parlag (DL 31053; F. VII/3, 65, X/4, 864); 1491: ~ (DL 71034). Neve a magyar parlag 'több éven át pihentetett föld' közszóból származik. 1270-ben V. István király az örökös nélkül elhunyt „Úr" Benedek [? az ifjabb király volt országbírája] e birtokát is [a Pok nb-i Meggyesi] Móric fiának, Miklósnak adományozza. Egy XIV. sz. végi hamis oklevél szerint [a Kaplony nb-i] Nagymihályi (Zemplén m.) András (1258-1307) adta Parlagot mint [a nem létező] Jakóvár tartozékát leányának, Katalinnak ( + 1351 ) [Meggyesi] Mórichidai Miklós (1270-1319) feleségének hozományul (DL 31053; F. X/4, 861-2; Sztáray I, 17 Schönherr, 409). 149 l-ben Szinér vár tartozéka, amelyet Megyesaljai Móróc István feleségének Margitnak [Malomvizi (Hunyad m.) Kenderesi János leányának] ad, az azonban Szennyesi Györgynél van zálogban. — M. Rózsapallag, R. Prilog, j. SM. (Hnt. 1892, 1505: 1898 kh.). PATAK 354. 1427: p. Patak... in C-u Zathmar exist. (DF 221709 = LO AA. nro. 20). A település a Patak vízfolyásról vette a nevét. Feltűnésekor, 1427-ben Gacsályi Tamás fia: Tamás becsűt és ítéletet kér Kusalyi (Közép-Szolnok m.) Jakcs István fiaival, Mihállyal és Lászlóval, valamint Gacsályi Ellős fia Lászlóval és fiaival, Miklóssal és Gergellyel szemben a Szatmár m.-i Kálmánd, Vállaj, Szentmárton, Gacsály, Garbolc, Becs és Patak birtokokban. — Garbolc határába olvadt, a községtől kissé ÉK-re (Kálnási-Sebestyén, 200: Patak. ~ laposa, Patak-oldal). PÁTYOD 355. 1215/550: Mog um de v. Pagit(VR. 181.§, 196); 1320:p. Pathud -Patyud, que est cca. ß-mZwmus(A. I, 566; AOkl. V, 818); 1325: p. Patyud (Uo. IX, 285); 1340: Dat. in Pagyud (Uo. XXIV, 108-110); 1341: Laur. de Patyug -Patyud (DocTrans. XIV/4, 581 ; AOkl. XXV, 238, 330); ~ (Uo. XXV, 239, 329); 1347: p. Pathwd in C-u Zathmariensi (DL 3951 ; A. V, 151; Pest m. 303); 1364/499: Laur. de Patyyud (DL 38753); 1366: Sí./. Laur-i de Pachud [o: Pathud] (DocTrans. XIV/13, 219); 1380: Blas.f. Mich-is de Patiud, Jo.J. Laur-i de eadem (DL 77765; Zichy IV, 127); 1384: mg. St. de Pathyud vice c. et iud. nob. C-us de Zathmar (Süttő: Anjou II, 67); 1393: Jo.f. Laur-i de Patyod (C. Tóth: Lelesz III, 48); 1396: Valentinus de Bessenew (C. Tóth: Lelesz I, 133); 1401: ~ (Uő., Lelesz II, 44); 1406: Valentinus de Pagídy, Ben.f. Fabiani de eadem (C. Tóth: Lelesz II, 135); 1412: p. Pagyod (Zs. III, 1946); 1415: Valentinus f. Jo-is de Pathiud (Uo. V, 1063); 1418: Ben.f. Fabiani dictiFysthus de Pachyud (DL 98828; Károlyi II, 41 ).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom