Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Meggyes elzálogosításáriak Csaholyi Sebestyén ellentmondott, s a zálogra 62 ft.-ot ígért, de nem teljesítette. Jakab a zálogösszegből tövissedi és meggyesi részbirtokát akarta 60 f t.-ért kiváltani Szunai (Közép-Szolnok m.) Lászlótól és Miklóstól, akik a zálogot Sebestyénnek adnák át, ez ellen viszont 1379-ben Jakab tiltakozik. 1383-ban Tövissedi István fia: Jakab deák panasza szerint Kallói (Szabolcs m.) István az ő Szatmár m.-i, lakóitól elhagyott Meggyes birtokát elfoglalta és jobbágyokat tett bele. Egy évvel később ugyanő azért emel panaszt, mert a Gebéről Radalfra vezető úton túl K-re fekvő Meggyes földdarabja iktatásának Csaholyi János fiai: Sebestyén mester és János, valamint Sebestyén fia: István nevében a Meggyesen lakó .Agyatlan" Mihály ellentmondott. 1384-re a Kállóiak [akiknek itt lakó tagjai ettől kezdve Meggyesinek nevezik magukat] kezére került rész már benépesült, ezen állt a Szent László király tiszteletére épített templom (1434: eccl. vidi. S. Ladislai regis in eadem Meggyes constructe DL 54864). Plébánosa, Miklós-akit Kallói Zsigmond fogadott fel- 1416-tól ismert (Zs. V, 1437). 1390ben a nádor visszaítélte a 40 M. bírság 1/3-nak lefizetése után a meggyesi birtokrészt Tövissedi Jakab mester diáknak, mert apjának nem volt joga azt - a gyermekek tiltakozása miatt - átadni a Csaholyiaknak. Ám az iktatásnak Csaholyi Sebestyén és fia: István és mások is ellentmondtak, azt az ellentmondók és a Meggyesen lakó Kallói István fia: István erőszakkal visszatartották. Jakab deák halála ( + 1400) előtt, 1392-ben örökölt meggyesi és tarkányi birtokrészét tartozékaikkal együtt 175 budai M-ért eladta Kallói István fia: Istvánnak [özvegye Orsolya (1424: DL 54422)] és fiainak, Miklósnak, Lászlónak, Zsigmondnak és Istvánnak, valamint Csaholyi Sebestyén fiainak, Istvánnak, Györgynek és Sebestyénnek. 1429-ben már Csaholyi Sebestyén fia: István mester fiait, Jánost és Lászlót iktatják új adomány címén Zsigmond király parancsára Meggyes birtokába is. 1400-ban az innen Bátorba átköltözött 4 jobbágy Meggyesen termett 100 hold gabonáját Meggyesi [Kallói] István fiai: László és Zsigmond learattatták és elvitették (Zs. II/l, 501 ). 1406-ban Péter idevaló kerékgyártómestert említik (Uo. 4841). Ref. temploma „régi, kőből, hajdan katolikus, alakosoktól 1636-ban renoválva" (Acta C). Az 1800-ban történt bővítés utáni alaprajza: SzSz II, 205. AXIX. sz.-ban É-ról Mátészalka, ÉK-ről Pusztacsaholy, DK-ről és D-ről Gebe, Ny-ról Hodász határolta (SzSzBmL. T 254/1857/ ). Ekkor a faluban keresztezte egymást a mátészalka-bátori, a hodász-csaholyi és a jármi-gebei út. — Nyírmeggyes ( 1907), SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1416: 4092 kh.). MEGGYES 3. 302. 1273/428: inter Medies et Erdeud (DL 98307; Károlyi I, 8). 1273-ban Csedrek falut Meggyes és Erdőd között fekvőnek mondják. — Szamosdob határába olvadt (Pesty 1864: Medgyes). MÉLYTELEK 303. 1344: p. MeíteíukíDF 209638=LO Metales Szatmár, nro. 34). Fekvése alapján kapta a nevét. A falu Garbolc területén jött létre a XIV. sz. elején. Feltűnésekor, 1344-ben [a Gutkeled nb-i] Miklós fia: Ehellős mester [a Gacsályi cs. őse] és fiai: Bare, János és László, másrészt Ehellős testvére: György fia: György Mélytelek és Garbolc birtokaikat szétválasztották. A határjelek leírását ld. Garbolcnál! A ref. „templom megfelelő" (Acta C). XV. századi templomából a szentély és a D-i oldalfal egy része eredeti, szentségtartó fülkével (Középkori ...81). — Méhtelek, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1355: 932 kh.). MÉRGESD 304. +1282/319: t-m castri nostri Borsua, adiacentem in C-u de Zotmar existentem Myrgusd