Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

biterét, Gergelyt 1493-ban {Greg, de Hermanzeghpresbiter... Transsilv. dioc. Vat, 1/5, 29), temető nélküli fa kápolnáját 1500-ban említik {ín p-ne Hermanzeg capellam ligneam sine sepulturaDL 20991). — Hermánszeg, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1176: 396 kh.). HETÉNY 176. 1219/550: Vanamde v. Heten (VR. 64.§, 218); 1272/511: t. Hethen voc. in C-u Zothmar exist. (DL 62395; H. VIII. 438); 1358: p. Ethen (DL 51820; A. VII, 337; Kállay II, 1297); *1369: St.J. Jo-is de Heten (DL 70653; Perényi 93); 1459: pr. Heten alias Reeth (DF 211237 = LOStat. C-94). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. 1219-ben a tunyogi Milucy az idevaló Vana-t 1 Vi M. kár okozásával vádolja. 1241 előtt a királyi hódászok (castorinarii) földje volt, amelyet 1272-ben V. István király Domokos fia: Álmos ugocsai és erdődi ispánnak és testvéreinek, Domokosnak, Pósának, Csornának [az Ugocsa m.-i Csorna névadójának] és Jánosnak adományoz. Határát a Kaplony nb-i [Mikó fia: ] Kaplony {Coplan) ispánnal megjárták: magna via... itur ad Kuchurd, ubi iuxta t-m Rodolphi: a. ilicis... ve. Mer. per berch... ve. Medyes... magna via, que quondam fuit viaforensis... invirgultum... in magna silva, lignum ilicis... commetaneus: Rophoynus [Derzs]... ad Occ. ad via graminosa... ad humukheg... ad Sept. per silvam... virgultum... v. Janus. ..adv. mg-i St-i similiter Janus... v. Paulif-i Pud: ad vm Erdeu vocata... virgultum... intrat magna silva, t. Rodolphy. Ekkor már csak királyi íjászok lakták, akiket a Heténnyel szomszédos Batárra telepítettek át. Álmos fia: Beke/\/ rokonaival a lakatlan települést - bár neve nem szerepel - Hodásszal együtt 1286-ban 40 M.-ért [Jánosi] István fiainak eladják. 1358-tól Hodásszal névpárban gyakran emlegetik okleveleink, egyszer pedig - 1459-ben- Réttel együtt. Hetényi (Ugocsam.) János fia: István Szatmár m.-i/ !/ nemes Orbó (Közép-Szolnok m.) ügyében tanú ( 1369). — Az újkori helynévanyag Hetény emlékét nem őrizte meg, így az Iklód 1894-es térképén szereplő, ma Vajához tartozó Réti-hegy (Kálnási, 1989: 139) környékén kereshető. HETÉNYPUSZTA 177. 1421: pr. Hethempastha [o: Hethenpustha] (DL 98843; Károlyi II, 64); 1466: pr. Hethenpastha (DL 99022; Uo. II, 373). A hn. előtagja puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással, az utótagja a település elnéptelenedésére utal. A puszta feltűnésekor, 142 l-ben Károlyi Marhard fia: András [felesége: Margit, Kallói (Szabolcs m.) Lőkös leánya Zs. VII, 2003] Potenciána leánya, Toldi (Bihar m.) György fia: László felesége kijelenti, hogy leánynegyede és anyja hitbére és hozománya dolgában a Károlyi-birtokokból kielégítették. Ugyancsak Károlyi Demeter özvegye, Dengelegi Zsigmond Anna leánya vallja 1466-ban, hogy hitbérét és hozományát Károlyi Lászlótól és Jánostól megkapta e pusztából is. — Fekvését nem ismerjük, a D-Nyírségben kereshető. HIDASKOCSORD Ld. Kocsord alatt! HIDEGKÚT 178. 1405: p. Olahalis: Hydegkwth... in C-u de Zolnok (Zs. II/l, 3723); 1411: v. ~ (DF 273747=LOStat. D-231 ; Szirmay I, 151-2; Szerbia, 55); 1424: p. walahalis: Hydegkuth (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 64); 1429/430>503: u. Hidegkuth (DL 72092; F. X/7, 87). A hn. arra utal, hogy hidegvizű kút, forrás közelében települt a falu. 1405-ben Zsigmond király a Szolnok m.-i Kővár királyi várat és tartozékait - köztük Hidegkutat is - új adomány