Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

tás ellenére továbbra is használja. 1280 előtt végrendelkezik. Fia: Lőrinc 1298-ban többek­kel együtt (ld. Jánosi 1. alatt) Jánosi István mester fiaival pereskedik. 1303-ban Rafain má­sik fia: Sándor, felesége, [a Kaplony nb-i Császári] Martonos leánya negyede, és anyósa [Káta nb-i N. ] hitbére és hozománya fejében Sziget földet kapja meg. Ugyanő Szekeres másik felét és 70 M.-t ad a Gutkeled nb-i Keresztúri Péter fia: Dénes és fiai: János, Ipoly és László Kereszt­úr (Szabolcs m.) örökölt birtokának a feléért. 1308-ban Sándor kénytelen volt visszaadni Sze­keres és Zsarolyán földeket [Gyügyei] Jurk fia Péternek, mivel azok V. István király privilégiu­ma szerint az utóbbit illetik meg. Az oklevélből kiderül, hogy azokhoz Sándor a Gutkeled nb-i [Bátori] András fia Györgytől csere útján jutott. 1313-ban Rafain fia: Lőrinc Komoró (Szabolcs m.) perében tanú. 1318-ban Rafain fia: [„Veres"] Miklós I. Károly királyt kéri az 1305. évi Ke­resztúrról szóló oklevél megújítására, mert azt ellopták. A király parancsára az egri káptalan az oklevelet-mivel párját ott őrizték - 1319-ben átírja. 1325-ben Lőrinc és Sándor testvére, „Veres" Miklós azért indított pert [a Balogsemjén nb-i] Semjéni (Szabolcs m.) István fia: Já­nos ellen, mert annak apja 20 évvel korábban Derzset elpusztította, őt abból kizárta és 100 M. értékű vagyonát elvitte (ld. még DL 30792; DL 50792, 50825; Kállay, I, 245, 279). A kö­vetkező évben kiegyeztek: János 2Vz M.-t fizet. 1341 előtt Derzs a Jánosi Kántorok kezére ke­rült (Engel 2001 a Derzsi cs. és a Jánosi Kántorok között feltételesen leszármazási kapcsola­tot vélelmezett). Az évben ugyanis néhai Jánosi „Kántor" István fia Mihályt, továbbá „Kántor" Pétert és Tamást latorság miatt levelesítették, s derzsi részüket is elkobozták; I. Károly király [a Gutkeled nb-i] Bátori Bereck fiai: János szatmári ispánnak és Miklós mestereknek ado­mányozta, akik a birtokrészt még az évben visszaadták. Ugyanis egy 1351 -es oklevélből kide­rül, hogy Derzset, Jánosit és Hodászt „Kántor" Miklós fiai: János, Péter és Tamás Hanc krak­kói (erdélyi Fehér m.) polgárnak elzálogosították, [bizonyára ebből fizetve ki a Bátoriakat], tőle Bereck testvérük váltotta vissza, s János a maga részéért 9 M.-t fizetett. 1347-51 között a ma­gukat már Derzsről nevező István fiai: Mihály és Miklós, valamint Derzsi Miklós fiai: „Kántor" János, Péter, Tamás, Bereck, István és Loránd Derzsen is megosztoznak. Az É-D-i irányú 1 utcás falut 1 lineával merőlegesen kettéosztották: É-i része István fiaié, a D-i Miklós fiaié lett, ezen belül az utóbbi K-i része egészen Egyed fia: Jakab fundusáig vagy telkéig (sessio) Berecké, Istváné és Rolandé, míg a Ny-ra eső rész Jakab kúriáját is beleértve Márkus fia: Miklós kúri­ájáig Tamásé; az utóbbi kúriát is beszámítva egészen Péter szabó házáig terjed Péter része, et­től Ny-ra a linea végéig (a telkek) „Kántor" Jánosé. 1378-ban újabb osztásra kerítettek sort Loránd valamint unokaöccsei, [Bereck fiai:] István és Benedek. Derzsen „a kúriától, ahol Lo­ránd székel, az egyház előtt fekvő 2 házhely - ti. Egyed fia: Lőrinc fia Lászlóé és „Hodászi" Do­mokosé - Istváné és Benedeké lesz, innen Lőrinc fia: László házától kezdve egészen Dénes há­záig a D-i házsor ugyanazoké. Itt megfordulva Dénes házától a Császári utca (Chazarwlche dicte] mindkét oldala D-re hasonlóképpen az övék; és ismét a másik oldalon Miklós fia: Já­nos házától É-ra végig hasonlóképpen az övék. Megfordulva a másik oldalon az említett Mik­lós fia: János házától 1 (telek), innen Loránd kúriájától K-re, a Hodászi utca {Hodazwlche dicte) mindkét oldala Lorándé, innen visszatérve a Ny-i részre az említett Dénes házától 3 ház­hely [mansiones) a mondott Lorándé". Az erdő, a művelt és műveletlen földek, a parókiális egy­ház és a plébánia közös marad. 1348-ban „Kántor" Bereck esküt tesz arra 12-d magával, hogy derzsi jobbágyaival István tövisi nemes meggyesi birtokát nem foglalta el. Ő Bátori László sza­bolcsi ispán alispánja (1356-59; Piti 2004, 515, 554), Loránd testvére szintén (1360: Uo. 564-5). A faluból Csaholyba út vezet ( 1337). A falu István papját - aki szatmári alesperes is - 1322-ben említik (AOkl. VI, 667; DL 97769, 97770). János volt papja 1332-ben a börvelyi egyházban szolgált. Miklós papja vajai nemeseket idéz meg ( 1341 ), ugyanő végrendeleti tanú

Next

/
Oldalképek
Tartalom