Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

PETENYEHÁZA 368. 1330/XV.: in v-m Pethenehaza (SzSzBML XIII. 29, Palaticzcs. lt.; AOkl. XIV, 416); 13324/PpReg.: Dom. sac. de Pechunthaza, ~ de Petunhaza, ~ Potunehaza (Vat. l/l, 108, 116, 134); 1355: Lad. vel Nie. f-ipethenye depetenyhaz (DL 77139; Zichy II, 620); 1360: Lad. f. Pethenye sive Jo. fráter suus de Pethenyehaza (DL 77283; Uo. III, 186); 1376: p. Petenyehaza (DL 62194, 96503); 1381: de ~ al. nom. Thereche (DL 52395; Kállay II, 1891); 1384: ... de Petenyehoza.~Pethenyeha.za (DL 52480, 52482; Kállay II, 1975, 1977); 1386: ... de Peturhaza (DL 52529; Kállay II, 2025); 1406: Ben., And. J-i Jo-is de Pethenehaza (C. Tóth: Lelesz II, 166); 1410: Nie, Jac. de Petherhaza (Uo. 283-5); 1411/432: p. Pethenyehaza (Zs. III, 1314-5); 1429: Petri Geo-i de Petenahaze, rect. par. eccl. S. Cruciş de Petenahaze, Transitu, dioc. (Lukcsicsl, 1127). Magyar nemzetség is viselte e nevet; a hn. előtagja a Péter szn. kicsinyítő-becéző alakja. A kisnemesi falut Terecsei Petenye alapította a XIII-XIV. sz. fordulóján, aki Almás (Szabolcs m.) birtok ügyében (1325: AOkl. IX, 64). 1330-ban Gemzse (Szabolcs m.) határjárásakor a Madáról és Karászról (Szabolcs m.) idevezető utakat említik. Petenye [Petune) fia: Miklós Ibronyi (Szabolcs m.) Demeter fia: Egyed mester szerviense (1324: AOkl. VIII. 301), ugyanő Szatmár m. kiküldöttje ( 1338: DL 76585; Zichy I, 549). Egy 1351. évi oklevél szerint Petenye fia: Miklós megölésének a váltságát - melyben [Zsámboki] Miklós nádor elmarasztalta - [a Gutkeled nb-i] Berencsi (Szabolcs m.) Domokos fia: János kifizette (DL 96325). Petenyeházi Petenye fia: László vagy Miklós/!/ kiküldött [a Gutkeled nb-i] Tatárházi István fiainak, Miklósnak és Simonnak, ill. [a szintén Gutkeled nb-i] Várdai (Szabolcs m.) László fia Jánosnak a perében ( 1355). Petenyeházi Petenye fia: László és testvére: János Anarcs (Szabolcs m.) ügyében kiküldött ( 1360). 1376-ban az idevaló Petenye fia: János és Petenye fia: Miklós fia: István e birtokukon osztályt tettek. A K-i vonalon: egyik része András fia: Demeter kúriájától vagy mansiojától az utca végéig É-ra Jánosé, Demeter mansio-jával együtt, míg a másik rész Demeter kúriájától D-re Istváné. Mivel János részének a szélén jobbágyok nem telepíthetők, István része szélén viszont mindketten szabadon telepíthetnek. 1381-ben Petenye fia: János és Petenyeházi, másképp Terecsei Miklós fia: István, másrészt Petenye fia: István leánya: Erzsébet megegyeznek, hogy Erzsébetnek leánynegyede, anyjának, Annának a hitbére és nászajándéka fejében 20 ft.-ot fizetnek. Az idevaló [Terecsei] Jakab fiai: László, Pál és Péter királynéi emberek ( 1384). Az utóbbi Péterháziként nádori ember ( 1386), míg Miklós és Jakab kijelölt királyi ember (1410). Petenyeházi János fia: Benedek és [Rufus] András [özvegye Jusztina (1423: DL 62242)] kijelölt királyi ember a Gyulaháziak (Szabolcs m.) perében (1406). 141 l-ben Petenyeházi László fiainak, Jakabnak, Miklósnak és osztályos atyafiaiknak kérésére Zsigmond király a falut a Kisberéte telekkel [p-nem seu t-m usualem vulgo thelek dictam Kysberethe nuncupatam) együtt Szabolcs megyéhez csatolta. Beréte a gégényi határból ismert fn. (Pesty Szabolcs m., 236). Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó, a Szent Kereszt tiszteletére szentelt (1429) egyházának Domokos papja az 1332. évben 5, az 1333. és 1334. évben 4-4 g. pápai tizedet fizetett. Református temploma „1448 ban R: Cath: templom lévén annak egy segrestyében nagy mennyiségű ember csont halmaz találtatott, melynek oda rakatása iránt az írt évben Bernhard Püspök rendeletéből történt, mit igazol a csontoknak 1841 évbe kiszedetése alkalmából talált irat 's két épen talált azon emberi kéz maradványok melyek S.pataki e. iskola mintzenbe küldetett" (Pesty, 1864). Középkori eredetű templomának alaprajza: SzSz II, 268. — Petneháza, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1458: 4202 kh.). PÉTERHÁZA Ld. Petenyeháza alatt!