Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
157), Pál fia: János és Sándor fiai: János és Miklós birtoka lett, a falvak határain belül fekvő erdőket is hasonlóképp osztották meg. Ekkor említik a Nagydobosról idevezető utat is. Temploma a XV. sz. elején épült fel, plébánosát 1438-ból ismerjük (DL 39541; LK 9/1931/83, 91. reg.). „Népesnek kellett lennie e század (XIX.) elején még omladékaiba látható templomáról következtetve" (Pesty, 1864). AXIX. sz.-ban É-ról Vitka, K-ről Dobos és Parasznya, D-ről Parasznya, Nyról Vaja és Nagymada, ÉNy-ról Kismada határolta (SzSzBmL. T-25 /1844/). — Pusztadobos, SzSzB. m. (Hnt. 1892. 1479: 2909 kh.). VÁRCSOMAKÖZ 534. 1298/319/XIX.: 2 Chamakuz (Vetési cs. lt. lajstroma, 11. cs., 4. sz.); 1306/320: t. Warchamakuz -Warchamakwz (Száz. 23/1889/VIII, 93; AOkl. II, 101); 1319/320: p. Chamakuz (Uo. V, 645); 1329>352: p. Warchomakuza (DL 98570; Károlyi I, 210); 1334: p. Warchumakuza voc. in C-u de Zothmar exist. (DF 260601); 1341: tercia pars p-nis Warchamakuza (Károlyi I, 147; AOkl. XXV, 837, 850); 1341/405: p. Warchamakoz (Károlyi I, 148-9; Uo. XXV, 851); 1352: p. Warchomakuza (Károlyi I, 210-1; DocTrans. XIV/10, 1624); 1473: pr. KysChomokaz al. nom. WarChomokaz (DL 17504). Ahn. Csomaköz falunak a szatmári várhoz tartozó részbirtokát jelöli. 1298-ban a Kaplony nb-i Endus fia: György [a Vadai cs. őse] a 2 Csomaköz helységüket az azonos nb-i „Zonga" Péternek [a Vetési cs. őse] a köztük fennforgó párviadal miatt örökösen átadja. 1306-ban Banay-i (Zemplén m., vö. AOkl. VI, 821 ) Pál fia: Miklós mester e Szatmár m.-i szerzett földje 5 részét - amelyek határosak a vevők, Péter fiai és Endus fiai Csomaköz földjével, másrészt az ő Szaniszló földjei zárják közre - 40 ezüst M.-ért eladja „Ördög" Simon fia: Péter fia Jánosnak [a Bagosi cs. ősének] és testvéreinek, Péternek, Fülöpnek, Mártonnak és Simonnak, valamint apjuk testvére, Endus fiainak, Györgynek ésD[e]uenh (Dévény)-nek fele-fele arányban. 1319ben Endus fia: György és „Zonga" Péter párbaj helyett perüket azzal zárják, hogy a Pál fia Miklóstól vásárolt Csomaköz birtok fele Györgynek marad úgy, hogy a jobbágyok vagy népek Péteré, de ő annyi mansio-helyet tartozik Györgynek adni, amennyin most a saját jobbágyai vannak. A birtokok vásárlásáról szóló privilégiumot Péter írassa át, s Györgynek adja oda. Az oklevelet a váradi káptalan 1320. március 14-én átírta (AOkl. V, 723-4). 1329-ben a Kaplony nb-iek (de genere Kopplyan) osztozásakor Várcsomaköze „Zonga" Péternek jutott. A Kaplony nb-iek (dégénère Kopplen) 1334. évi megismételt osztozásakor e birtok a régi határok között szintén Péteré lett. 1341-ben „Zonga" Péter fia: Pál, apja és testvérei: Péter, Miklós és Lőrinc nevében tiltakozik az ellen, hogy miután a nekik jutott várcsomaközi birtok 1/3-t „Ördög" András [a Károlyi cs. őse] fiai: Miklós, Simon, Mihály és Marhard elperelték, rokonaik, János fiai: Simon és János, valamint Péter fia: Márton nem kárpótolják őket. Ugyanakkor az új állapotnak megfelelően Nagycsomaköz és Várcsomaköz között új határjeleket emelnek (említve: a-em ulmi vulg. zylja), a 6V2 M. tartozásuk fejében András fiai Várcsomaköz fentinél kisebb részével is beérik. 1352-ben az 1329. évi osztályt- mert akkor Péter fia: János fia: „Nagy" Simon kiskorúsága miatt megrövidült - megváltoztatják. Pál, Miklós és Lőrinc a várcsomaközi birtokuk felét, a Szaniszló felé eső részét, amelyhez 8 fundus tartozik, átadják Simonnak testvéri szeretetből. 1473-ban Vetési János fia: János és fia: Ambrus a Kiscsomaköznek is nevezett Szaünár m.-i pusztájában lévő részeit Bátori István fiainak, István országbírónak, Andrásnak és Lászlónak eladja. — Csomaköz belterületébe olvadt (Pesty, 1864: ,A helységbe egy uttzát Hóstadtnak neveznek, távol esvén az eredeti Csomaköztől Hóstadt nevet kapott.").
