Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

1338-ban néhai Druget János nádor fia: Miklós officialisa, [Ungi] Márk fia: Mihály egyben Szamosszeg bírája, aki Szamosszeg határain kívül [a Gutkeled nb-i] Várdai (Szabolcs m.) János Zekarth jobbágyától 1 lovat, kardot, pajzsot és posztót vett el, 4 M. kárt okozva. Ugyanő Derzs fia: László panasza szerint 59 disznót erőszakkal eltulajdonított (1339). 1355-57 között [a Rátót nb-i Paksi (Tolna m.)] Olivér mesteré [szatmári ispáné] volt a királyi birtok; szamosszegi officialisa (mg-i Olyuery quondam qfficialem de eadem Zomuszeg Zichy III, 54), Máté egyben Aranyos (Közép-Szolnok m.) alvárnagya, s majtényi tiszttartója is! 1357-ben I. Lajos király e Szatmár m.-i birtokot - a vámjog kivételével - György fia: Mihály mesternek,[az ugyanakkor nemesített budai polgárnak] a királyi gyűrűspecsét jegyzőjének és az erdélyi részek sókamara ispánjának adja. Ekkor határait - mely Olcsvával, Pályival, Dobossal és Kérrel érintkezett - leírják: Gliszka tó (lacus Glyzka], Tehnye síkság (planitia Tehenye), Ejegvize [fi. Eyeguize), Füzesér (riv. Fuzeseer), Kisbérek (nemusparvum), Előberek (nemus Eleuberuk), Hosszúszeg(í. Huzyuzeg), Éger-erdő (silvapaludosaEegur), Vízvető (locus vyzueteu}. Közülük ma is él Hosszú szeg (Pesty, 1864) és a Tehnye (Kálnási 1989, 526), a Gliszka pedigLiszkai csatorna, Liszkai tag, Liszkai tanya formájában (Uo. 520). A határjárás [XV. sz-i átírását ld. DL 56708] ellen Nagysemjéni (Szabolcs m.) István fia: István tiltakozott, mert szerinte Szamosszegi Mihály mester az ő Kér birtokát is elcsatolta (DL 51737; Kállay II, 1215). Ugyanekkor I. Lajos király a Naményban és Kocsordon szedett vám 1/3-át, amely a szatmári ispán jövedelméhez tartozott, György fia Mihálynak adja, s annak Szamosszeg birtokához vonja. Ám „Beuldre" Mihály sikkasztása és külföldre szökése miatt a falu visszaszállt a királyra (DL 87382), aki 1362-ben cserébe adta „Cudar" Péter udvarbírónak és főpohárnok mesternek és testvéreinek, Istvánnak, Mihálynak, Simonnak, Györgynek és Imrének azok Fony (Abaúj m.) birtokáért. 1415-ben Zsigmond király „Cudar" Péter bán fiait, Simont és Jakabot és Péter testvére: István fiát, Benedeket e 1411-től már Szabolcs m.-be áthelyezett (DL 25777 és Zs. III, 1291 ) birtokukban is új adomány címén megerősítette. A falu papját, Andrást 1310-ben említik. A XIX. sz.-ban É-ról Olcsva, K-ről Tunyog és Kér, D-ről Mátészalka vagy Puszta Sándor, Ny-ról Nagydobos és Ópályi határolta (Pesty, 1864). — Szamosszeg, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1513: 5931 kh.). SZAMOSTELEK 443. 1329>409: p. Zamostelek (F. VIII/5, 192; AOkl. XIII, 294); 1329>409/746: ~ (F. X/4. 859; DocTrans. XIV/2, 400; AOkl. XIII, 294 az összes átirat felsorolásával); 1491: p. Zamosthelek (DL 71034). A hn. előtagja a Szamos vizéhez való közelségre utal, míg utótagja a magyar telek 'trágyázott, szántásra alkalmas föld' fn. A falu 1329-ben [a Pok nb-i Meggyesi] Miklós vajda fia: Móric mester birtoka, amelynek vámját I. Károly király örökre Móricnak adományozza. 149 l-ben Szinér vár tartozéka. A XIX. sz.-ban Apa, Szinérváralja és a Szamos folyó határolta (Pesty, 1864). —M. Szamostelek, R. Someşeni, j. SM. (Hnt. 1892, 1543: 922 kh.). SZANISZLÓ 444. 1306/320: t. Zoyzlou [a: Zonyzlou] (Száz. 23/1883/ VIII, 93; AOkl. II, 101); 1306/XIX.: t. Zoislow [o: Zonislow] (Vetési cs. lt. lajstroma, 11. cs. 7. sz.); 1338: p. Zanyzlo in C-u Zathmaryensi exist., eccl-s sub honoris seil. ín ipsa p-ne ~ beati Martini confessoris ... fundatarum (DL 51086; A. III, 483-4; Kállay I, 547); 1347: p-nem acquisiticiam Zanyzlow voc. in C-u Zathmariensi exist. (DL 3884; A. V, 18); 1347>352: p. Stanyzlo (DL 51608; Kállay I, 1085); 1355: p. Zanizlo voc. in C-u Zathmariensi exist. (DL 4545; A. VI, 363); 1355>369: Pet.f. Mich-is de Zanyzlou (DL 70653; Perényi 90); 1355>370: ~ (DL 41820); 1360: p.