Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Meggyesi] Simon bán fia: János mester birtoka, ahonnan a szárazberki nemes, Balk vajda jobbágyokat hurcolt el. 1477-ben Elekes Bálint, a németi Szent Erzsébet ispotály mestere - mint váraljai oltárjavadalmas - 1 szőlővel rendelkezik itt. Szinér vár tartozéka ( 1491 ). Egy ellenőrizhetetlen hitelű oklevél szerint Meggyesi Móric (1421-41) magtalan özvegye, Bátori Zsuzsanna építette a falu templomát. A forrás szerint Kác, Lánamező és Tőkés puszták tartoznak hozzá. Ref. temploma „kőből, toronnyal, körülkerített kőfallal, sem a toronynak, sem a templomnak nincs teteje, nagyrészt romos" (Acta C), a gótikus épület tornya és alatta a Ny-i főbejárata a XIX. sz. közepén megáll, pülérekről rajz (Henszlmann 1864, 154; Rómer XV, 33-34). Szinérrel a középkor végén egybeolvadt. — M. Szinyérváralja, R. Seini, j. MM. (Hnt. 1892, 1579: 8666 kh.). VÁRALJAKEGYE Ld. Kegye alatt! VÁRASDOBOS 533. 1296: locus Warosdobos (Gyulay-Kuun cs. lt. 5, DF 252594; W. X, 225); 1336: p. Varasdobos (A. III, 249-50; AOkl. XX, 58, 66); p. Varasdubus-Varasdobus (Uo. XX, 106 + DL 25794); 1337/368: t. Varasdubus (DL 70652; Perényi 89); 1337>371: ad siluam ~, t. ~ (DL 98614; Károlyi I, 322; az átírásokatld. Dobos alatt!); 1349: sessio Varus-Dobz/M in C-u Zathmariensi exist. (DL 99573; Károlyi I, 181-2); 1350: p. Warasdobus (DL 70628; Perényi 54); 1379: p. Warosdobos (Piti 2004, 689); 1381/392/393: u. ~ (DL 96667, Vityi, 84); 1409: p. ~ (Zs. H/2, 7108). Eredetileg egy Dobos falu volt, a királyi hírvivőké, amely birtokmegosztással vált ketté, Nagyés Várasdobosra. A falu földrajzi névként 1296-ban tűnik fel Dobos határjárásakor, Kokod-vár közelében (ld. Nagydobos alatt). A Hontpázmány nb-iek birtoka, amelyet Kozma fiainak halála után Petri (Szabolcs m.) Lőrinc unokái örököltek. 1336-ban unokatestvérük, Újfalui (Szabolcs m. ) Moyus fia: Mihály is bejelentette igényét e birtokra vagy földre, amelyet Tőröstelek földdel együtt párbaj előtti megegyezésük alapján Mihály kapott meg. 1371 -ben Dobos és Olcsva határperében mutatták be azt az 1337. évi határjáró levelet, amelyben Városdobos erdeje és a lakatlan föld Csokallyal közös határpontja szerepel. 1350-ben Kalsai [Újfalui (Abaúj m.)] Mikó fiai: Mihály és János, e Mihály fia: Péter és e János fiai: Jakab és András, valamint Mikó fia: Miklós fia: Dámján a Szatmár m.-i Várasdobos szerzett birtokuk - amely miatt perben vannak - 1/3-t az egyház kegyúri jogának részével eladják [a Gutkeled nb-i] Dobi (Szabolcs m.) Lőrinc fia: István mesternek, fiainak, Dorognak, Péternek és Benedeknek 32 budai g. M.-ért, fenn tartva maguknak a 2/3 részt. A Dobiakat minden rokonuk ellen megvédik, kivéve Kalsai Péter fia: János fia Müáályt, ha a 2/3 részt visszaszerzik, ezt is nekik adják el. 1349-ben a Hontpázmány nb-i Petri Gergely fia: Lőrinc fia: Tamás és Sándor fia: Sándor itteni birtokuk felének az 'Á-t, jobbágytelkeket adnak el az addigi zálogösszegen felüli 40 M.-ért (beleértve Nagydoboson, Dégen, Pályiban és Tőrösteleken lévő részeiket is) az azonos nb-i Szalók fia: Battyáni (Zemplén m.) Mihály fia: Péter mesternek. 1379-ben Ders fiai: László és Szaniszló panasza szerint várasdobosi birtokrészeik hasznát Battyáni Péter fia: János nem engedi beszedni. 1392-ben Battyáni Péter fia: János Petri Sandrm fiainak, Lászlónak és Miklósnak, valamint Ders fia: [László fia] Lászlónak részbirtokot juttat Várasdoboson - amely ekkor már lakott hely - és Tőröstelekén, ezt a nádor a következő évben megerősíti. 1405-ben Battyáni János fia: György hűtlensége miatt Zsigmond király birtokait elkobozza és Perényi Imre fia Gergelynek adományozza (Zs. II/1, 3696). Ezután jött létre az a csere, amelyet 1409-ben zártak le. Nagydobos teljes egészében a Perényieké lett, míg Várasdobos Petri Ders fia: [László fia:] László (fiai: Péter, Benedek, Gergely, Ágoston és János 1421 : Zs. VIII,