Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

átadott birtokrész visszaszerzésére 1419-ben tett kísérlet után 1429-ben Zsigmond király Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót e birtokukban is új adomány címén megerősíti (DF 211240 = LO Stat. C-98). Egyházas hely volt (talán Szent Margit tiszteletére szentelt templommal, vö. Kubinyi: Városfejlődés, 85), Bálint plébánosát 1427-ben említik (DL 97057; Bónis 2282). Ref. temploma „hajdan katolikus, kőtoronnyal és a kereszt, amely mindig feltéve volt, most összetörve" (Acta C). Középkori tornyának és Ny-i falának alaprajza: SzSz 11,75; Középkori... 80. Ld. még: Németh 1992. — Ma Mátészalka része, SzSzB. m. SZALMÁD 441. 1310: p. Zolmad (AOkl. II, 866); 1310/1313: ~, Salmad (A. I, 201-2; AOkl. II, 865, III, 561); 1334>347>386: p. Zalmad (DL 83055, másolat); 1336: p. ~ (AOkl. XX, 106; Perényi 37); 1342: And. de ~ (DL 51172, 51190; Kállay I, 638-9); 1343:p. ~ (DL 51209; Uo. I. 678); 1409: p. ~ (Zs. H/2. 7197); 1416: in p-ne ~ in Zathmariensi C-us exist (DL 79329; Zichy VI, 402); 1417/418: Nie. f. And-e de ~ (DF 260723; Bánffy I, 558); 1502: pr. ~ (DL 70572 = LK 24/1946/69, 31. reg.). A hn. a szn.-ként is alkalmazott magyar szalma'/cícsépeít gabona szára' fn. -d képzős alakja. A település Gelse (Szabolcs m.) területéből vált ki. A [Gutkeled nb-i] Szalmadi cs. ősének apja, Felicián fia: János 1280-ban a [Balogsemjén nb-i] Dománhidaiak és Semjéniek megegyezésének tanúja (DL 50627; W. IX, 291; KállayI, 16). 1310-ben a Gutkeled nb-i András fia: [Bátori] Bereck ispán, testvére: Benedek, György testvérének fiai: János és Mihály, Hódos ispán fia: [Szakolyi] Lőrinc és testvére: László, apjuk testvére István, ill. ugyanazon nb-i [Felicián fia:] Felicián fia: Mihály ispán [a Zeleméri (Szabolcs m.) cs. őse], [Felicián fia:] János fia: Vid és testvérei, Domokos és Felicián [a Szalmadi cs. őse], [Felicián fia:] Lukács fiai: Felicián és Muíft-nak mondott János megosztoznak örökölt birtokaikon. Az oklevelet a Gutkeled nb-i András fia: Bereck ispán kérésére a váradi káptalan 1313-ban átírja. 1334-ben Zeleméri Mihály fia: Mihály indít pert Bereck fia: János mester ellen az osztály miatt, ám Miklós nádor 1347ben ármánykodásban elmarasztalja, birtokrészei 2/3-t magának foglalva le. 1/3-t a Bátoriaknak és a Rakamaziaknak adva. 1342-ben az azonos nb-i [Rakamazi (Szabolcs m.)] Benedek fia: Pócs panaszt tett, hogy rokonai - köztük Szalmadi András - nem akarnak vele új osztályt tenni. 1343-ban - bár a pert nem zárták le - Zeleméri Mihály és Szalmadi András Szalmádból 12 telket ad át Pócsnak, viszont Mihály saját zeleméri birtokából 8 telket Andrásnak a végső egyezségig. A per 1348-ban is folyt, ekkor említik Szalmadi Felicián két fiát, a fenti Andrást és Miklóst (DL 51483; Kállay I, 944). Viszont egy évvel korábban a Bátoriak, a Szakolyiak és a Zelemériek új birtokosztályt tettek, ennek során Szalmád egészét a Zelemériek kapták (DL 51608; Uo. II. 1085). Ugyanakkor Szalmadi Felicián fia: András 2 ökör árával, 80 g.-sal tartozik „Víg" (diet.) János semjéni embernek (Piti 2004, 415-6). 141 l-ben Szalmadi János és Albert Kallói (Szabolcs m.) Zsigmond jobbágyain hatalmaskodik (Zs. III, 429). 1416-ban Szalmadi András fia: Albert [felesége Orsolya, Magyi (Szabolcs m.) Demeter leánya (1474: DL 70947; Perényi 525)] a Szabolcs m.-i szalmadi fél birtokát 40 új ft.-ért Pazonyi (Szabolcs m.) Dénes fiainak. Mátyásnak, Gergelynek és Barabásnak, valamint Benedek fiainak, Jánosnak és Berecknek elzálogosította. A fél rész 6 jobbágytelek (loca sessionalia iob-bus) volt. Szalmadi András fia: Miklós Révbács (Szabolcs m.) ügyében tanú ( 1417). Létával és Gelsével (mindkettő Szabolcs m.) volt határos ( 1336), 1409-ben az Encsencsről ide, s az innen Piricsére vezető 2 közutat említik. AXV. sz.-tól Szabolcsin.-be számították, ám 1502-ben ismét Szatmár m.-be, amikor már puszta. A XIX. sz.-ban É-ról Gelse, ÉK-ről Bogát, K-ről a falu erdeje [Encsencs (Szirmay II, 63)], D-ről Mihálydi, D- és ÉNy-ról szintén Gelse (valamennyi Szabolcs m.) határolta (SzSzBmL. T. 158/1860/). — 1890-ben a kisközséget Nyírgelséhez csatolták (Mo. SzSzB. m. 181; Hnt. 1892, 1542: Szalmád).