Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

PAPTELKE 351. 1264/291: Giketeluque machara (DL 90750; RA II/4, 3768); 1422: pr. Gygethelke al. nom. Paapthelke (Zs. IX, 787); 1434:pr. Paptheleke... intra m-sp-nis Piskarkas habit. (DF 221952-LO AA. nro. 3). A hn. előtagja szn.-i eredetű. Második neve előtagjának jelentése 'egyházi személy'. A tatárjáráskor ( 1241 ) elpusztult településre utal az 1264-ben feltűnő Gyügyeteleke, amelyhez tartozó mocsarat a szatmári vendégtelepeseknek adományozott erdődi erdő határjárásakor említik. 1422-ben Dobszai (Abaúj m.) Pócs unokája [Mihály fia:] János és nővére Margit asszony a Gyügyetelkén, más néven Paptelkén lévő részeiket is [nagybátyjaiknak] Piskárkosi János fia Györgynek, János erdélyi kanonoknak és [unokatestvéreiknek] György fiainak, Györgynek/!/ és Miklósnak örökjoggal adományozzák. A megszerzéstől azonban Katalin és férje, Zsadányi „Literátus" Tamás [sókamarás] tiltja apját, Piskárkosi Györgyöt és fiait, Gergelyt, Jánost és Miklóst (Zs. IX, 974). 1434-ben Piskárkosi György fiai: Gergely és János panasza szerint a Piskárkos határain belül fekvő Papteleke pusztájukat már Drág és Balk elfoglalták, s most is leszármazottaik, Bélteki Sandrin fia: János és György fia: Miklós a kezükben tartják. Két évvel később Piskárkosi György fiai: Gergely és János krasznai főesperes tiltják [unokatestvéreiket] Piskárkosi [Dobszai] Mihály fia Jánost és [Fancsali (Abaúj m.)] András fia Lászlót a Szatmár m.-i Piskárkos, Tyúkod és Zsadány birtokokban lévő részeiknek nővérük, Katalin javára történő átengedését (DL 65043). — Piskárkos határába olvadt. PARASZNYA 352. 1336: p. Parázna (AOkl. XX, 106; Perényi 37); 1337/368: p. Parasnya (DL 70652; Perényi 89); 1337/371: p. ~ (DL 98614; Károlyi I, 323; DL 98541 másolat); 1356: p. Prazna (DL 38864); 1399/1400: v. Paraznya (DL 98721; Károlyi I, 507); 1406: p. Paraznya (Zs. II/l, 5119); 1415: p. ~ (Uo. V, 1225-28): 1419: u. Parázna (Uo. VII. 157): p. Paroznya (Uo. 1187); 1429: p. Parasnya (DF 211240 = LO Stat. C-98); 1429>549: in p-ne Paraznia ac pr-o Thewrewstelke (DL 24518); 1454: p. Paraznya (DL 39584; LK 9/1931/97, 140. reg.); é.n. [1454]: ~ (DF209637 = LO Metales Szatmár nro. 32). Ahn. szláv eredetűjelentése 'kölesd'. A falu 1336-ban, Dobos határjárásában tűnik fel [a Káta nb-i Csaholyi] Péter fia: János birtokaként, mint annak határosa. Egy évvel később, ugyancsak Dobos határjárásában Vaja, Parasznya és Dobos, majd Parasznya és Tőröstelek, Dobos és Parasznya, végül a 2 Pályi és Parasznya határpontjai szögellnek össze. 1356-ban Csaholyi János fia: Sebestyén - amikor Börvelyről Parasznya birtokára utazott - [a Gutkeled nb-i Málcai (Zemplén m. )] Börvelyi István fia Andrástól két, 16 M.-t érő lovat elvett. Csaholyi „Nagy" Péter leánya: Klára, bátyja: László halálát követően a vásárolt birtokok 1/3-t követelte magának ( 1381). Az egyéb követeléseit illetően 1397-ben jutott Parasznyához Bölcsi (Borsod m.) „Cudar" Péter özvegyeként, miután Csaholyi Sebestyén fiaival, Istvánnal, Dénessel és Györggyel kiegyeztek (DF 252603; TT. 1889, 735, 196. reg.). Rá két évre Parasznyai „Kis" Péter özvegyének (nob. Domina relicta Petri parvi de Paraznya) parasznyai jobbágyai a Károlyiak Olcsva birtokán hatalmaskodnak. 1406-ban Bölcsi „Kiscudar" Péter özvegyének [Klárának] hűtlensége miatt Zsigmond király Parasznyát is Csebi (Zemplén m.) Mihály fiainak, „Orosz" Jakab volt pohárnokmesternek, Miklósnak, Istvánnak és Lászlónak új adomány címén adja. 1415-ben Felcsebi Mihály fiai: Jakab és László, meg e Jakab fia: László panasza szerint Parasznya határjeleit elszántva Perényi Gergely Doboshoz, a Petri (Szabolcs m.) Dörzsök Várasdoboshoz, Paposi/!/ István fia: György Paposhoz csatoltak 1 nagy darab szántót és eresztvény erdőt. 1419-ben is Csebi „Orosz" László birtoka, amelynek visszaszerzésére Csaholyi