Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

hályé marad. Még ez évben Nagysemjéni Mihály fia: István fia: Péter [szőllősi (Ugocsa m.)] pap összes, többek között Fülöpön is bírt részeit 200 M. ezüstért zálogba adja testvérének, Istvánnak, a király udvari vitézének (DL 51266; Uo. I, 734). A következő évben Egyed fia: Iván fiai (László, András és Demeter) és Egyed fia: Simon fiai (Imre, Péter) osztják meg birtokaikat, a fülöpi birtokrészek Iván fiaié lettek, akik egymás között is megosztoztak, a Szatmár m.-i Fülöp Andrásnak jutott (Piü 2004, 380). Az öt éven tartó folyamatos osztozást 1347-ben Panyolai Péter támadta meg, aki részt kért a birtokokból (DL 51434; Kállay I, 897). Még ezen évben új osztásra került sor Péter pap, s az örökös nélküli Mihály fia: Miklós elhunyta miatt (DL 514578; Uo. I, 919-920). 1348-ban István fia: István tiltja [a Debreceni] Dózsa fiaihoz tartozókat, mint szomszédokat Fülöp birtoka használatától. 1349-ben a végrendelkező nemzetségtag Biri Tamás fülöpi 2 telkét István fia: István „határa" körül (cca m-s) Vz M.-ra és 2 g.-ra értékelték. 1353-ban Nagysemjéni István fia: István mester, László fia: Mihály és László tiltja szomszédait Fülöp birtokának használatától. Ugyanezen évben Kallói (Szabolcs m.) Iván fia: András hatalmaskodik Semjéni „Lengyel" János fia: Lőkös [ 1360: felesége a Gutkeled nb-i Szakolyi László fia: István leánya, Ilona DL 51903; Kállay II, 1382] bélteki és fülöpi jobbágyain, lovaikat elvitte. 1357-ben András ártánházi (Szabolcs m.) nemes verte meg Egyed fia: János fülöpi jobbágyát, s 3 napig fogságban tartotta (DL 51758; Uo. II, 1236). 1358-ban lugasi emberek a falu erdejében fát gyűjtő jobbágyokat fosztanak ki, ugyanakkor Szennyesi Simon fia: Illés 3 jobbágya itt sebesítette meg Nagysemjéni István fia: István mester 2 jobbágyát. 1363-ban Nagysemjéni Lőkös és László fia: Mihály eltiltották fülöpi birtokuk szomszédait, különösen a vasadi, tárcsái és nagymihályi (a két utóbbi Bihar m.) népeket e birtokuk használatától (DL 51992; Uo. II, 1469). Egy évvel később a tiltást kiterjesztették az érsek testvére, [a Csanád nbiTelegdi (Bihar m.)] Tamás apáti jobbágyaira is (DL 52046; Uo. II, 1526). 1395-ben Kemecsei Mihály fia: János - anyja, Semjéni Mihály fia: Mihály leánya: Katalin - kéri anyja leánynegyedét a Szatmár m.-i Fülöp birtokból is. A falu ismeretlen időben átkerült a rokon Dománhidaiak kezére, ugyanis 1410-ben itt idézik meg Miklós fiait, Lászlót és Györgyöt. Egy 1494. évi becsű szerint kőegyháza van, toronnyal és temetővel (Kállay XV. Suppl.). AXIX. sz.-ban (Bánházával együtt) É-ról Nyírlugos, Nyírbéltek és Penészlek, K-ről Érkörtvélyes, D-ről Érmihályfalva és Érsemjén (mindkettő Bihar m.), Ny-ról Szentgyörgyábrány (Bihar m.) és Szennyes puszta határolta (Pesty, Szabolcs m.). —Fülöp, HB. m. (Hnt. 1892, 1385: Nagy-Fülöp, ill. 1252: KisFülöp, mindkettő Szentgyörgyábrány, ma Nyírábrány HB. m. határában). FÜLPÖS 141. 1181/288/366/XV.: v. Philipi (DL 64073; RA 1/1, 133); 1338: PetriJ-i Laka de Phylpusy (DL 98543; Károlyi I, 126); 1355: Laur.J. Petri de Fylpus (DL 77128; Zichy II, 611); 1357: ~ de Filpus (DL 5 1772; A. VI, 621 ; Kállay II, 1251 ); 1358: ~ Philpus (DL 51820; A. VII, 337); 1366: p. Phylpus-Phüpus (DL 69691); 1380: Laur.J. Petri de philpus (DL 77765; Zichy IV, 127); 1405: Lad./. Laur-i de Fylpesl C.Tóth: Lelesz II, 108, 112); 1421 : p. Filppus/Filpes (Zs. VIII, 588); 1438: p. Phylpes (DL 13211). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A [Szamos jobb parti] falu 1181-ben a cégényi monostorral határos. 1338-ban az idevaló [Becsegergely nb-i] Luka (Lukács) fia: Péter [a Fülpösi cs. őse] javára perdöntő esküt ítélnek. 1347-ben Péter fia: Lőrinc kijelölt királyi ember Daróc ügyében (DL 78625; Zichy V, 391). 1355-ben az országbíró Fülpösi Péter fia Lőrincet is bírsággal sújtja meg nem jelenés miatt. Ugyanő 1357-ben vármegyei esküdt, a következő évben kijelölt nádori és királyi ember (DL 51819; Kállay II, 1298). Talán unokaöccse az a Fülpösi