Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Kraszna m. nemeseinek váradi közgyűlésén gonosztevőnek nyilváníttatja [a Balogsemjén nb-i] Ubul fia: Mihály fia Istvánt ( 1291 ). A megye további ispánjai: [? Bikács nb-i] Farkas (1262); [a Rosd nb-i] Demeter szatmári, krasznai és telegdi ispán (1272); [az Ákos nb-i] Ernye bán, országbíró (1274); [a Borsa nb-i] Tamás ispán fia: István mester (1285); [a Balogsemjén nb-i] Pál mester, szatmári, bihari és krasznai ispán (1285-90); [Borsa nb-i Tamás fia:] Jakab szatmári és bodrogi ispán ( 1291 ); [a Rátót nb-i] Olivér mester fia: Miklós mester, pohárnok mester (1296); [a Borsa nb-i] Kopasz nádor, a kunok bírája (1301-11); [testvére] Beke mester (1312-16); [a Zsidó nb-i] Szántói Pető (1317-21; 1319: AOkl. V, 516; 1320: Uo. V, 798); Debreceni Dózsa nádor, szatmári, szabolcsi ispán ( 1322); Szántói Pető szatmári és erdődi ispán (1323-30; 1325: AOkl. IX, 58); [a Dorozsma nb-i] Garai (Valkó m.) Pál királynéi udvarbíró (1331-32); [a Gutkeled nb-i Bátori] Bereck fia: János szatmári és erdődi ispán (133246). Alispánjaik: [Szennyesi] Aba (1290-1300 k.), GeJc[min] fia: Pál (1316); [Tagyi] Albert fia: Miklós mester (1317-21); [Kaplony nb-i Lelei] Márk ispán (1321); [a Gutkeled nb-i Gacsályi] Ehellős mester, ispán (1322-23); [Tagyi] Albert fia: Miklós (1325), [a Balogsemjén nb-i] Dománhidai Miklós fia: István (1336-45) voltak. A megye első ismert, IV. László király által kijelölt szolgabírái 1281 után [a Gutkeled nb-i Szakolyi] Hódos, [a Balogsemjén nb-i] Mihály, [a Káta nb-i Lázári] Tamás mester és [a Kaplony nb-i] Mihály fia: Mike voltak. Továbbá: [a Gutkeled nb-i] Lotárd mester, [a Szentemágócs nb-i] Mikó mester, az említett Tamás mester és [a Gutkeled nb-i Bátori] Bereck ispán (1299); Géci Ábrahám ispán ( 1308); [a Kaplony nbi Császári Péter/!/ fia: ] Tivadar mester, Géci Ábrahám mester, [? Parlagi (Bihar m.)] Csépán fia: Pál és [Jánosi] „Kántor" Miklós ( 1320: AOkl. V, 756, 798); [? Pazonyi] Egyed fia: Miklós ispán, [Gutkeled nb-i Körtvélyesi] János fia: István ispán, „Gyok" Péter ispán és Kaplony nb-i „Császári" Miklós fia: Tivadar mester (1321: Uo. VI, 3); [Jánosi] „Kántor" István, Császári Tivadar, [? Részegei] Sándor fia: György és [a Gutkeled nb-i Tatárfalvi] „Tatár" István (1322); [Kaplony nb-i Csomaközi] Péter fia: Márton (1323: AOkl. VII, 18); Pazonyi (Szabolcs m.) [Madai] Jakó (1327: Uo. XI, 394); [Csák nb-i] Darahi! Mihály fia: Csák, Tyukodi Omode fia: István, [Káta nb-i] Dengelegi Pongrác fia: János és [Hontpázmány nb-i] Petri (Szabolcs m.) Derzs fia: László ( 1341 : Uo. XXV, 487). III. András király Szatmár m.-i 1 fertós adószedői Jakab mester udvari jegyző és Pál ispán fia: Miklós mester voltak. [Debreceni] Dózsa mester, bihari és szabolcsi ispán Szatmár, Szolnok és Kraszna megyékben a király helyett kiküldött különleges bíró ( 1317). I. Károly király 1327-ben Szolnok, Kraszna, Szatmár és Ugocsa ispánjaival, helyetteseikkel ismerteti az erdélyi egyháznak adott bíráskodási kiváltságokat. 1262-ben János szatmári főesperes IV. Béla király megbízásából liptói várföld ügyében jár el, ugyanő, János mester - mint szatmári főesperes - István ifjabb király udvari papja ( 1268). 1280-ban [a Káta nb-i] Gábriel ispán fia: Miklós mester, szatmári főesperes és testvére, Tamás ellenében marasztalják el a [Gutkeled nb-i] Várdaikat Surány (Beregm.) ügyében, majd 1299-ben ugyanő köt egyezséget Marok (Bereg m. ) és Surány birtokok ügyében. Ugyanő leánynegyed miatt egyezkedik ( 1303). 1309-ben néhaiként emlékeznek rá, mint aki Szatmár környéki apai [Lázári, Vasvári] földjein tartózkodott. Utóda, Gáspár kiküldött bíró ( 1309). [Óbudai Péter fia:] Bulcsú mester szatmári főesperes [ErdOkmt. II, 693; korábban budai kanonok, vö. uo. 262] 1320-ban kiküldött, 1328-ban tanú, az erdélyi püspökség részére oklevelet irat át, 133 l-ben szatmári főesperessége mellé erdélyi fehérvári kanonokságot kap (AOkl. XV, 32-33). Szatmári főesperessége után pápai tized gyanánt 1332-ben 4 g. M.-t és 16 g-.t (a M.-t 50 g.-sal számítva), 1333-ra 22 g.-t és 4.-t, majd utólag 1333-ban 213 g.-t és 4 g.-t és 1334-re 50 g.-t, 110 g.-t, majd újabb 45 g.-t, 1335-ben 82 g.-t, 6 d. pensa-t és 6 új d.-t fizetett. Még 1342-ben is ő a főesperes (F. VIII/4, 589). Gelénest (1234), Sályit (1277), Mérgesdet (1282), Mokot (1290), Romádot (1296), Mérket