Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

szakoskodtak, a tizedgabonát elvitték. Ez ellen, mint hamis vád ellen az özvegy és fiai: János és István a következő évben tiltakozik (DF 219829 = LO AA. 1379, nro. 4). Ugyanakkor Solymosi Bertalannak 4 'A vég cseh posztót és 2 ft.-ot kell Mikolai Tamás részére fizetni. Derzs fia: Bertalan a Károlyiak és a Csomaköziek perében királyi ember (1383). 1425-ben Vajdai (Abaúj m. ) Bertalan fia: György leánya, Anna, Gagyi (Abaúj m. ) Miklós felesége az apja révén a Szatmár m.-i Sólymos birtokban bírt részek '/t-t, mint leánynegyedét anyjának, Erzsébetnek és gyermekeinek, Péternek, Erzsébetnek, Dorottyának, Ilonának és Potenciának adja örökjogon. 1433-ban Jánoki (Abaúj m.) Hont fia: Demeter fia: Ders fia: Bertalan fia: Egyed fia: László perli Meggyesi Simon „bán" fia: János fia: Simon fia Móricot, hogy Simon bán ( 1326-74) jogtalanul kérte fel a királytól e birtokot is. Németivel volt határos ( 1406). — Batiz határába olvadt (Mándy, 1864: Sólymos kertje mellett); Suciu (II, 402) szerint Batiz és Szentmárton között feküdt. SÓLYMOS 2. 430. 1213/550: Feheramdev. Solumus (VR. 255.§, 167); 1280: p. Scolun (DL 30293; H. VI, 260); 1280/788: p. Zolun (Csáky 1/1, 16). 1213-ban Pál, a [bölénylvadászok ispánja kuruzslással vádolja az idevaló Fehért. Az ügy bírája Miklós, szatmári alesperes. 1280-ban Majos (Mops), a királyné tárnokmestere végrendeletében Sólymos birtokát is leányára, [a Pok nb-i] Móric fia: Miklós vajda feleségére hagyta. — Királydaróc határába olvadt (Pesty, 1864: Sólymos domb, „a város D-i részén, a hagyomány szerint a királyi sólymosok majorja"). SOMMATELEKE 431. *1220/550: ...ioubagionem Schome c-is (VR. 57.§, 247); 1433: pr. Sommateleke-Sommatheleke (DF 284108=LO Acta Bercsényiana V-34). A hn. előtagja a magyar régi nyelvi Soma szn.-ből keletkezett. Névadója talán az a Soma ispán, akinek Lipót jobbágyát 1220-ban tolvajlással vádolja a perl-i Ecyul. 1433-ban [a Hontpázmány nb-i] Jánoki (Abaúj m.) Hont fia: Demeter fia: Ders fia: Bertalan fia: Egyed fia: László perli [a Pok nb-i] Meggyesi Simon „bán" fia: János fia: Simon fia Móricot, hogy Simon bán ( 1326-74) jogtalanul kérte fel a királytól e Sólymoshoz tartozó pusztát is. — Részben Batiz (Pesty, 1864: Soma), részben Udvari (Uo.: Summa) határába olvadt. SONKÁD 432. 1181/288/366/XV: ad Sonkád (DL 64073; RA I, 133); é.n. [1281 u.]: t-e pupilii mg-i Abraam Sunkad voc. (DL 105231); 1426: p. Swmkad (DF 209623-LO Metales Szatmár, nro. 13); 1429: p. Sonkád (DF 211240 = LO Stat. C-98); 1429>549: ~ (DL 24518). A hn. szn.-ből keletkezett -d földrajzinév-képzővel. A falu 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor 4 összefüggő prédiumának (Cseke, Gebusa, Milota, Túr) határjárásakor, mint irányt jelző hely. 1279-90 közötti években [a Szentemágócs nb-i] Ete fia: Mikó ispán tartotta megszállva, ám IV. (Kun) László király parancsára az eredeti birtokosát, [a Káta nb-i Csaholyi] Ábrahám mester árváját [Pétert] iktatják Sonkád föld birtokába. 1426-ban Csaholyi János Palád és Sonkád birtokainak határait választják el. 1429-ben Zsigmond király Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót új adomány címén e birtokban is megerősíti. A ref. „kőtemplomot a tatárok felégették [1717], most elhagyott" (Acta C). Alaprajza: SzSz II, 37. — Sonkád, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1530: 3443 kh.).