Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
Zalka (DL 4467); 1354/358: ~ (DL 17635); 1360: ~ (DL 41422); p-nes ~ et Mathe voc. in C-u Zathmariensi exist. (DL 51879; Kállay II, 1358); 1361: in p-ne ~ voc. in C-u Zothmariensi exist. (DL 5071). 1367: p-nem Matezalkaya voc-m (DL 5366); 1367/549: pnes Mathezalka, Belzalka. .. populosas. .. in C-u de Zotmariensi exist. (DL 77387; Zichy III, 325); 1381: in p-nibus Zalka, ... Keetzalka (DL 42202); 1419: p. Zalka (Zs. VII, 1187); 1429>549: p. ~ (DL 24518). A hn. a magyar régi nyelvi Szálka szn.-ből keletkezett. 1268-ban V. István ifjabb király e falut vagy földet is [Drugh fia: 1 Sándor Szörényi bánnak [a Karászi (Szabolcs m. ) cs. ősének] adományozza. Az iktatást [a Kaplony nb-i Mikó fia: ] Kaplony [Kupién] ispán végezte. 1271. oki. 2-án már királyként itt állítja ki oklevelét a Semjén (Szabolcs m.) faluban csütörtök napon tartandó hetivásár engedélyezéséről (Györffy II, 248: Ipolyszalka/!/). A szatmári kiküldött bírák 1279-90 között itt adják ki oklevelüket. 1295-ben [az Aba nb-i] Amadé nádor itt tartja Szabolcs és Szatmár megyék generális congregációját. 1296-ban III. András király megerősíti Sándor bán fiai: Sándor és János részére V. István ifjabb király oklevelét. 1299-ben itt adnak ki bírói igazolást (Györffy I, 548 a Bereg m.-i Szálka alatt! ). Az 1324-re már két részre, Külés Belszalkára osztott Szatmár m.-i falut Karászi Sándor fiaitól, Miklóstól és Lászlótól 70 M.ért „Magyar" Pál gímesi (Nyitra m. ) várnagy kapja meg annak fejében, hogy kifizette helyettük a nádornak járó bírságot. „Magyar" Pált 1325-ben iktatták be a 2 birtokba, ekkor Szálka határosa volt Ejeg és Sándortelek; egy ponton találkozott Külszalka és Ejeg, majd Külszalka és Máté, továbbá Külszalka, Máté és Járomtelek, Külszalka, Járomtelek, Papos és Pályi határa. Amikor ugyanazon évben Máté határait is megjárták, Máté, Radalf és Szálka közös határpontjáról szólnak. Kül- és Belszalka birtokában a gímesi várnagyot I. Károly király is megerősíti. A Szálkára vonatkozó okleveleket Karászi Sándor fiai: László és Miklós, özvegy édesanyjuk, Klára, néhai Babonyai (Borsod m.) Gergely leánya, most Derzs mester felesége 1325. dec. 16-án adták át „Magyar" Pál megbízottjának. 1327-ben - tévesen - [Pályi] András fia: László birtokának tekintik, amely az egyik Pályival szomszédos. 1329-ben is Pályi szomszédja. A Mátéval összenőtt falut 1349-ben már Szalkamáténak mondják (de Zalkamathe DL 41115). „Magyar" Pál mester 1354-ben Mátét és Szálkát hozomány, nászajándék, leánynegyed és egy 200 M.-ás kölcsön fejében feleségének, Gersei (Vas m.) Margitnak és leányának, Erzsébetnek adta. Ők a következő évben az egész szálkai uradalmat (a Szabolcs m.i Révbácsot, a Szatmár m.-i Mátét, Bel- és Külszalkát, Járomteleket, Remeteszeget és Ejeget) az óbudai klarissza apácák kolostorának engedték át, a haszonélvezeti jogot megtartva halálukig (DL 4501 ; F. IX/2, 433: hibás névalakkal). Egy napon tiltakoztak a Csaholyiak és [a Balogsemjén nb-i] Kallói (Szabolcs m.) István fia: István a szomszédságjogán, hogy „Magyar" Pálné Szálkát is idegeneknek adja el (1360). Az apácák rendelkeztek az uradalom falvaival 1361-től 1367-ig. amikor - Révbács kivételével - [a Káta nb-i] Csaholyi János fiai: János és Sebestyén mester, valamint unokaöccsük, Péter fia: László 2000 arany ft.-ért megvásárolták. Mátészalka ára 220 M. finom ezüst volt, amit özvegy Magyar Pálné, Margit asszonynak fizetett ki Csaholyi „Nagy" János fia: Sebestyén mester Pest város tanácsa előtt ( 1367). 1361-ben I. Lajos király az óbudai apácák régi kiváltságát, hogy Szálkán a csütörtöki napon hetivásárt tarthassanak, megerősíti. 1363-ban Miklós és Kozma telepesek voltak az óbudai apácák mátészalkai (de Mathezalka—Matheyzalka) falunagyjai (DL 51980; Kállay II, 1457). 1381ben Csaholyi „Nagy" János fia: János, ha meghalna, e vásárolt birtokait is ifjú öccsére, Sebestyénre hagyja. Ők ugyanekkor pert vesztettek János unokahúga, Klára, „Cudar" Péter mester feleségével szemben, akit Mátészalka és Belszalka birtokok őt megillető 1/3-ba iktatnak (DF 253472, TT. 1889. 731, 172. reg). Csaholyi Sebestyén fia: István nővérének, Klárának, „Kiscudar" Péter özvegyének hűtlensége miatt elkobzott és a Csebi (Zemplén m. ) Oroszoknak
