Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

m. közgyűlése gonosztevőnek nyilvánítja. 1364-ben Vetési Péter fiai: Pál és Lőrinc megosztoznak birtokaikon, így Csomaközön is. A népes birtok rét felőli része (aparteprati) Pálé, a mező felőli része (a parte campestrali) a kúria telkével Lőrincé lesz, s mindkét rész telkeire jobbágyok telepíthetők. 1407-ben Károlyi Marhard fiai: László és András a nagycsomaközi részüket ajánlják fel Bátori Szaniszló fia Istvánnak 300 ft. (a ft.-ot 100 új d.-ral számolva) adósságuk fejében. 1419-ben Zsigmond király Károlyi Mihály fiait, Bertalant és Lászlót, Marhard fia: Andrást és László fiait: Jakabot és Jánost új adomány címén e birtokukban is megerősítette. 1435-ben Vetési Ambrus fiai: István, György és Mihály [leánya: Dorottya, Részegei Pál anyja DL 99371] valamint Vetési János fia: Miklós e birtokukon is egyenlően megosztoznak. Szaniszlóval ( 1338) és Ömböllyel (1396) volt határos. A XIX. sz.-ban É-ról Fény és Bere, Kről Nagykároly, D-ről Szaniszló határolta (Szirmay II, 25). Rk. temploma „kőből, az emberek emlékezete szerint elpusztult" (Acta C.). — M. Csomaköz, R. Ciumeşti, j. SM. (Hnt. 1892, 1054: 7670 kh. Ömböllyel együtt). CSÚZÉR 9 l/a. 1274>429: And-af-o Mok de Sysser, ...particule t-e ~ voc. (DL 54654); 1274>430: ~ (DL 54722); 1274>433: ~ (DL 54810; a NRA-ban őrzött, nem ismert példányról: W. XII, 124). A település történetét ld. Mok alatt! — Nyírderzs határába olvadt (Pesty, 1864: Csúzér „dűlő - előidőkbe erdőség volt - a határon nyugot délen - nevének eredetét és értelmét homály fedi". Jakab-Kálnási, 207: Csúz-ér, a községtől D-re). CSÜDE 1307: Sr. et Jac. de Chude (ErdOkmt. II, 72). A hn. feltűnésekor, 1307-ben [a Gutkeled nb-i] László fia: [„Vak"] Dorog fia: László birtokperben több Szatmár m.-i nemes között tanúként nevezi meg az idevaló Istvánt és Jakabot. Chuge [diet.) [= ?daganatos, köszvényes] István fiait, Lőrincet és Dénest 1320-ban [Őri] Sung fia: Pál ispán fia: Rafain rokonaként említik (AOkl. V, 818). Ugyancsak Chuge {diet.} István fia: Lőrinc egyezik bele Őri Pál és testvére, István mesterek részére leánynegyed átadásába (Uo. IX, 285). A két utóbbi adatból nyilvánvaló, hogy az 1307-es említés téves: nem település, hanem (talán betegséghez kapcsolódó) tulaj donságnév rejtőzik a vélt hn.-ben. A név mögött a Pátyodi cs. ősei keresendők, ld. ott! DÁNYÁN 92. É.n. [1406]: p. Danyan (DF 209632 = LO Metales Szatmár, nro. 24); 1416: p. Dayan -Danyan (Zs. V, 1936); 1417: locus Danyan, p. ~ (Uo. VI, 695); 1421: v. Damian -Damyan (Uo. VIII, 660). A hn. a magyar Dámján szn.-ből származik, a -d végződés csak később járult hozzá. A Szamos jobb parti falu Nagyszekeres földjének kiszakításával jött létre aXIV. sz. végén. Névadója a Borzováról ismert Dámján lehet (ld. ott!). Feltűnésekor, 1406-ban Dománhidai Miklós és fia: György az üres és lakóitól elhagyott Dányán birtokától Kölesei János fiai: István és Miklós lakosokkal bíró Cégény és a néptelen Kenéz birtokait elhatárolta. 1416-ban Dománhidai Miklós fiai: László, György és István azért kérnek vizsgálatot, mert Bátori Péter fia: János és felesége, Katalin, Matucsinai (Baranya m.) László fia: Domonkos, Miklós fiai: Miklós és Péter, Demeter matucsinai pap, Rozsályi „Kun" Lukács fiai: Miklós és Jakab hozzájárulásával és akaratából Gyarmaton lakó jobbágyaikkal az elmúlt évben bírói eljárás alapján